Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 I. GAZDASÁGI ÉS DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK A magyar történettudomány egyik legjelentősebb adóssága kétségtelenül a gazdaságtörténet területén van. „Az 1960-as évek első feléig történetírásunk egyik legelhanyagoltabb ága az ár- és bértörténetírás volt" — hívja fel a figyelmet Búza János historigráfiai vázlatában.

1 Többen kifogásolták az elmúlt évtizedek során, hogy még mindig igazságtalanul nagy súlyt és teret kap a politikatörténet a gazdaságtörténet rovására.

2 Szakály Ferenc a magyar történetírás alapvetően közjogi beállítottságát marasztalja el.

3 Ezen elgondolkodtató tények súlyát még növeli, hogy a legkiválóbb polgári történészeink már közel száz évvel korábban is kifogásolták a gazdaságtörténet indokolatlan elhanyagolását. „S lehet-e szó addig alapos hazai történetről, míg nemzeti gazdaságunk története nem képezi annak kiváló fejezeteit" fogalmazta meg kérdés formájában Salamon Ferenc.

4 Más szavakkal ugyanezt teszi másik kiváló történészünk Acsády Ignác is: „Amíg alaposan nem ismerjük tiszta valójában Magyarország gazdasági történetét, addig alig ismerhetjük tiszta valójában Magyarország politikai történetét."

5 Ezek a figyelmeztetések máig kevés eredménnyel jártak. Persze tudomásul kell vennünk, hogy nem kizárólag „szemléleti okok" idézték elő ezen tudományág mellőzését. Látnunk kell, hogy „forrásaink e stúdiumra nem voltak kedvezőek." „A forráshiány, illetve a törekedés forrásanyag az ár- és bértörténetírás művelését azért nehezíti különösen, mert a kutatóknak több évtizeden, illetve évszázadon át folyamatosan vezetett levéltári anyagokra — főként számadásokra — lenne szükségük."

6 Ezt emeli ki 1 BUZA János: Histográfiai vázlat 1867—1945 közötti ár- és bértörténetünkről. MTA Közi. 1977. XXVI. 1—2. sz. 187. old. 2 RÁNKI György: Társadalomtudományok és ismeretterjesztés. (1976. október 20-án Szolnokon mondott beszéde.) TIT füzetek: 1977. 58. old. 3 SZAKÁLY Ferenc: Balázs Deák gyöngyösi kereskedő üzleti könyve. Adalékok a hódoltsági terület kereskedelmi kapcsolatának történetéhez a XVI. század végén. Agrártörténeti Szemle 1972. XIV. évf. Érdemes itt utalni arra is, hogy a magyarság történelmi útjának vizsgálatai során óhatatlan a politikai tényezők előtérbe kerülése. 4 E fenti részt Buza János is idézi vázlatában. SALAMON Ferenc: Budapest története. Bp. 1895. III. köt. 88. old. 5 ACSÁDY Ignác: Közgazdasági állapotaink a XVI—XVII. században. Bp. 1889. 5. old. 6 BUZA i. m. 187. old.