Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

Stefan Kazimir is: „A XVI. és a XVII. századi történet kutatásához a legmegfelelőbb anyagot nálunk a szabadkirályi városok számadáskönyvei nyújtják."

7 Márpedig „Magyarország mai területén — Sopron kivételével — a XVI. és a XVII. századbeli ár- és bértörténeti feldolgozáshoz megfelelő adatok csak nagyon szerény mennyiségben maradtak fenn."

8 A hódoltság egykori területe, azaz csaknem a mai Magyarország egész területe még mostohább adottságokkal rendelkezik, mint a Habsburg—Magyarország, mivel az írásbeliség itt még szűkebb területre korlátozódott. Az egykori feljegyzések, a levéltári együttesek sorsa e vidéken még rosszabb volt, mint az ország török által meg nem szállt területein.

9 A felszabadító háborúk és a Rákóczi szabadságharc idején a kevés írott emlék nagy hányada is elpusztult. A XVIII. század során a betelepülések és a városi fejlődés hatására nagyobbrészt csak a század második feléből maradtak fenn jelentősebb irategyüttesek, de ezeken belül a számadások igen ritkák. Pedig a „ . . . XVI. és a XVII. században az árfejlődés mint a gazdaságiszociális fejlődést forradalmi módon befolyásoló tényező a volt magyar királyság területén új politikai-katonai konstelláció idején megy végbe, s éppen ezért az ár- és bérfejlődés kutatása ezen a területen valószínűleg indokoltabb, mint bármely más országban."

10 Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy e megállapítás maradéktalanul érvényes a XVIII. század egészére is. Annál is inkább, mivel a korábbi évtizedek hivatalos történetírása mindenekelőtt az agrártörténet területén az indokoltnál sötétebbre festette a magyar történelem ezen századát. Éppen a gazdaságtörténet részletes feltárása révén lehet valószerűbb képet alkotni a Kárpátmedence ekkori gazdasági életének alakulásáról. Az ár- és bértörténet elhanyagolása még a viszonylag bőséges forrásanyaggal rendelkező területeken is azt eredményezte, hogy a „ . . . gazdasági és szociális állapotokat kutató történésznek a szükséges anyagokat vagy magának kell felkutatnia, vagy egyszerűen elkerülni az említett kérdést."

11 Az Alföld XVII—XVIII. századi ár- és bérviszonyainak kutatását a fentieken túl indokolttá teszi az is, hogy a hódoltság és a felszabadító háborúk során jórészt elnéptelenedett területre igen nagyarányú betelepülés történt. Ezzel egyidőben a korábbi rideg állattartás fokozatosan háttérbe szorult, új 7 KAZIMIR, Stefan: Adalékok a XVI. és a XVII. századi árak és bérek fejlődéséhez. Történelmi Szemle 1976. évf. 1—2. szám, 168. old. 8 Uo. 165. old. 9 SZAKÁLY: i. m. 358. old. 10 KAZIMIR: i. m. 167—168. old. 11 KAZIMIR, Stefan: A XVI—XVIII. századi árviszonyok forrásanyaga és felhasználásuk az agrártörténeti kutatásokban. Agrártörténeti Szemle, XIII. évfolyam 1971. 1-2. szám, 21. old.