Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

AZ EGYES RÉTEGEKEN BELÜL —1745) állatok és ingatlan termény ingatlan állatok pénz állatok pénz termény termény és pénz pénz termény ingatlan állatok pénz termény 10 16,94 2 3,38 — 5 8,47 3 5,08 1 1,69 3 5,08 2 3,38 — — — 11 33,33 2 6,06 6 18,18 — 5 15,15 2 12,5 — — 2 12,5 — — — 5 31,25 — — — 4 57,14 — — — 2 28,57 12 10,43 2 1,73 — 22 19,13 5 4,34 7 6,08 3 2,6 14 12,17 ink alapján, ment-e végbe a török kiűzése után e tekintetben érdemi változás, illetve történt-e visszaesés a hódoltság korához képest.

33 A felhalmozott készpénz nagyságrendi megoszlásának érzékeltetése érdekében a három időmetszeten belül hét csoportot alakítottam ki. Az első két adatsor — a készpénzről nem rendelkezők, vagy csak csekélyebb összeget hátrahagyok — különválasztása feltétlenül indokolt volt, hisz ezek érzékeltetik, milyen arányban maradtak ki a készpénz érdemi felhalmozásából az egyes paraszti csoportok. A másik két adatsor a már érdemi tartalékokat, olykor a felhalmozás kezdeteit jelzik. A 200 forintnál nagyobb összeg már 33. A készpénz a végrendeletekben c. táblázatban mind a 485 végrendeletet feldolgoztam. Azok a testamentumok, amelyek semmilyen készpénzről nem tesznek említést, 0 jelzésű oszlopba kerültek. Sorok szerint pedig a következőket vizsgáltam: 1. sor — az adott rétegben hány végrendelkező rendelkezett az oszlopban behatárolt pénzmennyiséggel. 2. sor — az adott társadalmi réteg hány százaléka rendelkezik ekkora összegről (az oszlopban jelölt) 3. sor — az oszlopban behatárolt pénzmennyiséggel összesen rendelkezők hány százaléka tartozik az adott társadalmi rétegbe ebben az időszakban.