Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655—1769-ig a végrendeletek alapján

A VAGYON SZERKEZETÉNEK FELOSZTÁSA (1745— ingatlan és J _^ >» B réteg d SÍI c _73 N a •u ,g •"5 CL = M 73 GS M 73 73 Ü SJ c s ;-. -r O O u •J törpebirtokos számuk 23 2 8 1 8 22 4 80 %-os arányuk 28,75 2,5 10 1,25 10 27,5 5 kisbirtokos számuk 26 19 24 3 107 %-os arányuk 24,29 17,75 22,42 2,8 középbirtokos számuk 3 _ 2 — 11 6 — 50 %-os arányuk 6 4 22 12 gazdagok számuk — — — — 5 1 — 14 %-os arányuk 35,71 7,14 összesen számuk 52 2 10 1 43 53 7 251 %-os arányuk 20,71 0,79 3,98 0,39 17,13 21,11 2,78 mindenképpen figyelemre méltó ebben az időszakban, amikor háborúk, súlyos adók és elemi csapások gyakorta tizedelték meg a komolyabb vagyonokat is, és amikor a belső piac meglehetősen szűk volt ahhoz, hogy a paraszti árutermelés erőteljesebben ki tudjon bontakozódni. 1000 forinton felüli tőkék elenyésző számban lelhetők fel, amely tény ugyancsak érzékelteti a paraszti felhalmozás (szokásait), határait, illetve korlátait. (I. XIV. táblázat.) A készpénz felhalmozásának, de akárcsak egy biztonsági tartalék kialakításának is viszonylag szűk lehetőségei voltak meg a vizsgált több mint száz éves időszakon belül. Ezt érzékelteti mindenekelőtt az, hogy pénzről nem emlékezett meg a végrendelkezők kb. harmada 1711 előtt. Ez az arány nemcsak a szabadságharcot követő évtizedekben nőtt számottevően, hanem 1745 után is, amikor már a testálok közel fele nem hagyott hátra készpénzt. Ugyanakkor folyamatosan csökkenő tendenciát jelez az 1—50 forint közötti összeg aránya, miként az 51—100 forint közötti értékeket megjelölő végrendeleteké is. A paraszti viszonyok között már figyelemre méltó tőkének bizo-