Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
Ö. KOVÁCS József: Mintavétel Kecskemét XVIII. századi történetéből: a mezővárosi társadalom és a zsidóság
vagyoni, létszám-, magatartás- és mentalitásbeli stb. különbségeket. 8 S e differenciáltság hatását fokozta, hogy a zsidóság megosztott elemei prekapitalista viszonyok bázisán vállaltak kapitalista tevékenységet, ami természetszerűen eredményezte a konfliktusokat. 9 Többek között azért is válik érthetővé a jogi tilalomfákkal elhatárolt merev rendi társadalmi szerkezet pozícióőrző elemeinek elutasító magatartása a zsidókkal szemben, akik réseket ütöttek a feudális bástyákon. A konkurencia miatt leginkább a polgárság lázadozott a tevékeny és hiánypótló funkciót betöltő zsidó vallású betelepülők ellen, akik, véleményük szerint, „nem egyenlő fegyverekkel" küzdöttek. 10 A többnyire szűkkeblű, hivatalnoki rendet megtartani igyekvők vádjai, előítéletei gyakran a másik oldalon is közel hasonló reagálásokat váltottak ki. 11 Mindezek azonban á korabeli források alapján csak hellyel-közzel bizonyíthatók: ezek szerint nehéz elhatárolni a megalapozott (de ugyanakkor jóllehet így is elfogult és a mélyebb gazdaság- és társadalomtörténeti okokat figyelmen kívül hagyó) véleményeket az eleve hamis általánosításon alapuló, torz megnyilvánulásoktól. Mindazonáltal időnként jól láthatók a konfliktussorozat visszautasító viselkedésfokozatai is, mint például — Allport kategóriáit használva — a szóbeli (ill. írásbeli hivatali) előítéletesség, az elkerülés, s leginkább a hátrányos megkülönböztetés. 12 8 Igaz, hogy inkább a XIX. századra jellemzően, de fő tendenciájában már ekkor is láthatóvá váltak — különösen a szellemi áramlatokban — azok a törekvések és változások, amelyek az emancipáció, szekularizáció, asszimiláció és ezek sajátos velejárójaként az antiszemitizmus fogalmaival illethetők. Vö. Frühromantik — Romantik — Idealismus. Von Wilhelm Dantine. I. Einleitung: Trennung und Verschränkung der gesellschaftlichen und der religiösen Entwicklungen. 177. S. In: Handbuch zur Geschichte von Christen und Juden. Darstellung mit Quellen. Stuttgart, 1970. Bd. II. A kényszerhelyzetre vonatkozóan is érdemes megemlíteni a Losonczi Agnes-féte (kényszer — lehetőség — képesség — szükséglet) fogalom- és motiválási láncolatot, amit főként az életmódkutatás során lehet hasznosítani. Losonczi Agnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Bp., 1977. 33 p. Az ő megállapításai alapján még határozottabban elutasítható az az állítás, miszerint a zsidóság valamiféle sorsszerű, gazdasági-társadalmi közegtől független szerepkörre, pl. csak a kereskedelemre lett volna hivatott. Persze ezzel nem tagadjuk bizonyos magatartásformák történelmi tradicionalizmusát. Ld.: Pach Zsigmond Pál: Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem. Történelmi Szemle, 1982. XXV. évf. 3. sz. 401 —402. p., valamint: Sigmund Mayer: Die Wiener Juden. Kommerz, Kultur, Politik. Wien und Berlin, 1917. (a továbbiakban Mayer, 1917.) 130. p. 9 Természetesen csak megszorításokkal lehet ezt igazán tartós, racionális vállalkozásnak minősíteni, hiszen ehhez ekkor még sok feltétel hiányzott. Max Weber: A modern kapitalizmus kialakulása, 223. In: Uő.: Gazdaságtörténet, Bp. 1979. 10 Mályusz Elemér: A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve I. évf. Bp., 1931. 10. p.; E hosszú, konfliktusos folyamatnak — igaz, jóval későbbi korszakra vonatkozó — feldolgozását adja: Vörös Károly: A budapesti zsidóság két forradalom között 1849—1918.-Kortárs, 1986. XXX. évf. 12.sz. 100—117. p. 11 Személyes, mondhatnánk korabeli tapasztalatai alapján írta — olykor nem kevés elfogultsággal — Mayer, hogy milyen próbára, a piaci törvények kérlelhetetlen betartására kényszerítette a kereskedőt a konkurencia. Az idézeten kívül másutt is említést tett a zsidó közösség és környezetének ellentétéről: „Die Konkurenz erweckt neben der höchsten Anstrengung des Geistes die hässlichsten Eigenschaften des Charakters und der Seele. Sie ist ein Krieg, in welchem auf die vollständige Vernichtung des Gegners hingewirkt, nie Pardon gegeben wird . . . dieser Krieg nicht etwa um die höchsten Güter der Menscheit, sondern um Geld und Gewinn geführt wird, so erzeugt er eine Atmosphäre, die in der Tat nicht immer vornehm ist."Mayer, 1917. 132—133. p. 12 Gordon W. Allport: Az előítélet. Bp., 1977. 94—95. p.; Heller Agnes: Az előítélet problémája. In: Társadalmi szerep és előítélet (Két tanulmány a mindennapi élet köréből) Bp., 1971.
