Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

Ö. KOVÁCS József: Mintavétel Kecskemét XVIII. századi történetéből: a mezővárosi társadalom és a zsidóság

Ö. KOVÁCS JÓZSEF Mintavétel Kecskemét XVIII. századi történetéből: a mezővárosi társadalom és a zsidóság Bevezetés: a módszerről és a témáról A zsidóság XVIII. századi állapotának vizsgálatakor első látásra arra kényszerül a kutató, hogy főként gazdaságtörténettel foglalkozzon. Ez a megállapítás azonban csak a korabeli valóság bizonyos megcsonkításának árán tűnik helytállónak, ugyanis az általunk rendszerként — tehát egymással összefüggésben levő viszonyok, kölcsönhatások hálózataként — értelmezett történelmi tér és idő elemzése szükségessé teszi, hogy például a társadalomtörténetet is figyelemmel kísérjük. S akkor még tovább fokozódhat a hiányérzetünk, hiszen az előbbiekkel szerves kapcsolatban álló hatalmi-politikai érdekeltségek, a kulturális elemek bemutatása is ide tartozhatna. E módszertani vagy inkább ismeretelméleti felvetéssel természetesen többnyire csak igényünkre, sok tekintetben kísérleti valóságszemléletünkre szeretnénk utalni, tehát korántsem egy teljességgel megvalósított történeti elemzésről van szó. Gazdaság és társadalom egymástól egyébként is nehezen elválasztható kölcsönös viszonyairól, folyamatairól, helyenként azonban éppen hogy csak a regisztrálhatóság szintjét elérő — különösen, mivel XVIII. századi források alapján dolgozunk — állapotrajzról és szórványadatokról fogunk írni. Igyekszünk majd bemutatni az ún. anyagi lét (emberek és dolgok) jó néhány jellemzőjét, a munkamegosztás fennálló, s valójában tökéletesen sohasem rögzített rendszerét. Kikerülhetetlen, hogy ne foglalkozzunk a kereskedelemmel, a piaccal és a vásárral. Az ekkor még önellátást is folytató paraszti termelés vizsgálata mellett sem felejthető el, hogy jóformán minden gazdasági-társadalmi alakulatban egyszerre több gazdaság létezik (például a piac alatti alaptevékenységi zóna), amelyek együttes leírása a hatványozott forráshiány miatt nagyon kockázatos vagy éppen lehetetlen.

1 A korabeli Magyarország egyik legnagyobb mezővárosának a címben jelzett vizsgálatára vállalkoztunk azzal az előzetes megjegyzéssel, hogy a 1 Gondolatmenetünkben pl. az alábbiakra támaszkodtunk: Georges Duby: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp., 1978. 103—113. p.; Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV—XVIII. század. A mindennapi élet struktúrája: a lehetséges és a lehetetlen. Bp., 1985. 13—14., 486., 490., Stier Miklós—Szász Zoltán: Új- és legújabbkori helytörténetírásunk módszertani kérdéseihez, 3—4. p. In.: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 9. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1978.