Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

Réteg 0 I— 5 6—10 II— 50 51—100 101—200 201— Számuk összesen Háztartások száma gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 1626 2 2 50 2 568 1 4 68 11 3 120 2 66 24 1 1 28 35 68 35 19 1 247 2 789 4016 18 990 1682 655 214 185 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 407 2 11 51 1 1 041 26 723 471 1 összesen nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 2033 4 13 101 2 568 1 4 69 11 3 120 2 66 24 1 1 28 35 68 35 19 2 288 2815 4016 18 990 723 2153 656 214 185 mindösszesen 3472 5 19 271 105 39 20 28 109 3931 dalmi rétegeket érintő anyagi gondok újabb és újabb jelentkezése búVik a néhány adat mögött meg. A feldolgozás további adatai ennek a túlságosan is summázott összképnek a belső kontúrjait lényegesen pontosabban rajzolják meg. Az egyik meghatározó tény: a juhokat nem tartó háztartások száma 1205tel nőtt. Korábban is magas volt ezek %-os aránya (78,9%), de ez az arány még tovább romlott: 88,3 %-ra módosult. Tehát míg korábban minden ötödik (csaknem minden negyedik) gazda tartott kisebb-nagyobb számban tenyészállományhoz tartozó juhokat, nem egészen egy emberöltővel később már csak kb. minden tizedik. A néhány juhot tartó gazdák száma minimális mértékben emelkedett ugyan, de ezek a juhászainak mint ágazatnak a sorsát, fejlődési tendenciáit nem reprezentálhatják. Novemberre, az összeírás eszmei időpontjára, netán lezárásának idejére, régen véget értek a szüretek, az összeírok nem vehették figyelembe a szüretre levágott, nagyobbrészt kimust-