Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

ez a szám 6,9-re csökkent. Ugyanakkor több mint kétszeresére nőtt azon gazdaságok száma, amelyek nem tartottak ökröt. Ezek az adatok azt érzékeltetik,hogy a növénytermesztésben nélkülözhetetlen állatok számának visszaesése, és a gabonatermés mennyiségének viszonylagos csökkenése között szoros összefüggés lehet. Miként már utaltunk rá, az 1780-as összeírás az élőállatokat tekintve is részletezőbb mint az 1757-es volt. A marhaállományon belül külön rovatban vették nyilvántartásba a hízott ökröket. Ezek száma az előző évtizedekben olyan jelentős volt, hogy indokolt lehetett külön történő nyilvántartásuk évtizedeken át. A század végére számuk jelentősen lecsökkent. A nem egészen 200 ökör mindössze 19 gazda között oszlott meg. (L. IX. táblázat.) A szegényebb rétegek között a gazdák minimális számban foglalkoztak ekkor már ökörhizlalással. Még a középgazdáknál is periférikus foglalkozássá vált ez. Mindenekelőtt a nagygazdák között található egy tucatnyi vállalkozó, aki még mindig komoly figyelmet szentelt az egykor oly jelentős foglalatosságnak. IX. táblázat A HÍZOTT ÖKRÖK MEGOSZLÁSA Réteg 0 1—5 6—10 11—50 Az ökrök száma Háztartások száma gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 1681 1 651 4 212 2 174 3 3 5 2 11 16 157 1682 655 214 185 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 470 1 1 1 723 471 1 összesen nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 2151 2 652 4 212 2 174 3 3 5 3 11 16 157 723 2153 656 214 185 mindösszesen 3912 9 5 5 187 3931