Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

tás végett összeírt 20442 akó bor számottevően nagyobb volt, mint a dézsma alapján kikövetkeztethető közel negyedszázaddal későbbi. Pedig kétségtelen, hogy a szőlőültetvények tovább nőttek. Tekintettel kell ugyan arra is lennünk, hogy az egyes évek termésmennyiségei igen nagy mértékben eltérhettek egymástól, a háztartásonkénti 2 hl-es átlagot minimálisnak vagy rendkívülinek foghatjuk fel. A fenti bizonytalanság nem akadályozhatja meg, hogy a szőlő területének az egyes rétegek közötti megoszlását áttekintsük, és ezen arányokat vessük össze a korábbi termésarányokkal. így egy elfogadható közös nevezőt találhatunk a folyamat megrajzolásához. A VII. táblázat adatai alapján kétségtelen, hogy a szőlővel nem rendelkezők aránya 1757-hez képest alig változott. Akkor a háztartások 40, 1780-ban 41,6%-ának nem volt szőlője. Tehát még mindig megfogalmazható, hogy a legszélesebb társadalmi körökben megoszló termelési eszköz a szőlő volt. Ezen a megállapításon a minimális arányromlás sem módosít, annál inkább, VII. táblázat A SZŐLŐÜLTETVÉNYEK MEGOSZLÁSA Réteg 0 1—5 6—10 11 -15 16— Összesen HáztartáRéteg sok száma kapás nincstelen törpegazda 612 927 137 4 2 3 816 1682 N CS kisgazda 82 352 199 16 6 2 968 655 OX) középgazda 12 77 99 16 10 1 450 214 nagygazda 6 21 86 38 34 2011 185 nincstelen 723 723 störpegazda 200 266 5 637 471 13 C/3 kisgazda 1 2 1 N középgazda nagygazda 0 nincstelen 723 723 CD C/3 CD törpegazda 812 1193 142 4 2 4 453 2153 N C/3 kisgazda 82 353 199 16 6 2 970 656 lO középgazda 12 77 99 16 10 1 450 214 nagygazda 6 21 86 38 34 2011 185 mindösszesen 1635 1644 526 74 52 10 884 3931