Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

AZ ALKALMAZOTTAK SZÁMA AZ I. TIZED IPAROSAINÁL (1769) 1 2 3 i 2 4 1 2 0 1 2 3 4 5 6 Mesterség M u mesterinast szolalkalmazottat a <u Mesterség s 1 legényt gálót <D N s 1 tartott o asztalos 3 1 1 1 2 1 1 7 borbély 1 1 — csizmadia 2 1 1 1 gombkötő 1 1 1 1 kerékgyártó 1 1 1 1 kőműves 1 1 1 1 6 könyvkötő 3 1 1 1 3 1 2 7 lakatos 1 1 1 1 2 molnár 1 1 — paplanos 1 1 1 1 szabó 6 3 1 3 1 2 1 2 2 1 1 14 szíjgyártó 1 1 1 1 2 szűcs 2 2 — varró 1 1 — nincs jelölve 13 5 1 7 2 4 6 3 2 1 22 összesen 38 11 4 1 15 3 1 15 1 5 13 7 6 2 1 1 64 zése, illetve kisebb mértékben a mezőgazdasági feldolgozóipar űzése biztosította. Az 1757-es összeírás sajnos nem teszi lehetővé azt, hogy bármilyen következtetést tudjunk levonni az egyes mesterek, mesterségek idegenmunkaigényével kapcsolatosan, hogy érzékelni tudjuk, milyen arányban alkalmaztak mesterlegényeket, inasokat, esetleg szolgálót, bérest. Csak 1769-ből maradt fenn egy igen értékes összeírás, amelynek sajnos csak az első tizedet bemutató füzete áll rendelkezésünkre.

58 Az ennek alapján elkészített XVII. táblázatunk 38 mesternél 64 alkalmazottat tüntet fel. Csak az első tizedben 22 mesterlegényt és 25 inast foglalkoztattak a különféle szakmákon belül. A ház körüli munkára 17 szolgálót fogadtak fel. így mindössze 5 mester akadt, aki nem alkalmazott senkit sem. A kézművesek kétharmada vagy inast vagy mesterlegényt tartott. Ács András szabómester pl. két mesterless IV. 1504. Összeírások, 39.