Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

A NAGYGAZDÁK MARHAÁLLOMÁNYA Tized 0 1—10 11—20 21—50 51—100 101—150 151-200 Összesen I. 5 1 6 2 14 II. 2 1 6 6 6 21 III. 3 4 9 16 3 35 IV. 1 10 5 14 4 34 V. 4 6 5 14 7 2 38 VI. 1 2 6 14 1 24 VII. 3 6 7 11 2 2 31 VIII. 10 7 10 7 1 1 36 összesen 14 44 46 91 31 4 3 233 pen segíthetnek abban, hogy megalapozottabb legyen a parasztnábobok vagyonáról alkotott képünk. Az adóösszeírás adatai arról győznek meg bennünket, hogy az igazán nagy szarvasmarha-állomány viszonylag ritka volt. Száznál több marhából álló gulyát a leggazdagabbak között is nem egészen egy tucat alkalommal rögzítettek. Ráadásul ezek jó része marhakereskedő vagy kupec volt, állományuk így gyakran változott. Szeles Györgynél 100 db szarvasmarha mellett 42 db olyan jószágot jelöltek meg, amellyel kereskedett.

40 Tormási János helyi viszonylatban dúsgazdag nemesnél 176 db-ból állott a gulya, és 59 olyan jószágot rögzítettek, amellyel kereskedett.

41 Ugyancsak kupeckedett Szeles János is, akinél a gulyában levő 164 db marha mellett 55 db éppen felvásárolt jószágot vettek nyilvántartásba.

42 A marhakereskedelemmel nem foglalkozók között a legjelentősebb gulyája özvegy Tóth Jánosnénak volt, amely 155 db szarvasmarhából állott.

43 Persze e téren is szükség lenne szélesebb körű összehasonlítási lehetőségre. Ezek a számok csak akkor válnak igazán beszédessé, ha más mezővárosok, illetve az ország más területén levő jobbágyfalvak gazdag parasztjainak jószágállományáról alkotott képet mellé tudjuk majd állítani. A Homokhátságon a juhtenyésztés az egyik legősibb foglalkozási ág. Még a hódoltság legsúlyosabb időszakaiban is fenn tudott maradni. Bár a felsza40 A VIII. tized összeírása, 13. 41 VII. tized, 318. 42 VIII. tized, 318. 43 VII. tized, 62.