Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

A KOCSIS LOVAK MEGOSZLÁSA Réteg 0 1—2 3—6 7—10 Háztartás összesen Lovak száma nemes nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 3 1 1 2 1 2 12 3 3 4 12 4 8 41 gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 802 315 36 1 111 159 110 46 29 80 113 174 1 942 555 259 221 275 547 557 634 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 404 328 1 38 5 12 4 404 378 10 105 19 rideg nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 55 22 4 55 26 5 összesen nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 459 1155 317 37 1 153 166 111 46 41 84 115 186 1 459 1349 568 263 233 385 570 565 675 mindösszesen 1969 476 426 1 2872 2195 alatt Kecskeméten közel nyolcszorosára emelkedett és a háztartásokon belül is az arányuk 4,7-röl 8,1 %-ra nőtt. Ezen számottevő növekedés érthetően azzal járt, hogy a lóállományból való korábbi 56,3 %-os részesedésük 59 %-ra módosult, tehát az ez irányú gazdasági fölényük tovább nőtt. Mindezen számok és százalékos arányok mellett és mögött viszont látnunk kell azt is, hogy az egy-egy gazdaságra jutó lovak száma 22,8-ról 10,7-re csökkent. Ezek