Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757
iből nem állítható össze olyan több évszázad fejlődését átfogó ív, mint Kecskemét esetében. Az adóösszeírás gyakorlatilag a város lakosainak teljes egészére kiterjedt. Mindössze egy-két ezreléket tesz ki az a néhány háztartás (papok és tanítók), amely kimaradt. így a statisztikai táblázatok, adatsorok nyomán kirajzolódó kép csaknem teljesnek mondható. Az 1757-es összeírás néhány tekintetben eltér az 1707-estől. Itt a nincstelenek mindegyikét, a jövevényeket és a társadalom viszonylag szűk csoportjait, pl. a ridegeket is figyelembe vették, az összeírásba maradéktalanul bevették. Az összeírás rovatai és terminológiája sem teljesen azonos a fél évszázaddal korábbiéval. Az eltérések viszont nem olyan jelentősek, hogy lehetetlenné tennék az egyes fontosabb területeken belül a folyamatosság érzékeltetését, az összehasonlítás elvégzését. Ezekre az elemzések során kitérünk. Az összeírás feldolgozásának szempontjai jórészt változatlanok. így mód nyílik arra, hogy számszerűségében is rögzítsük a század derekának fejlődési sajátosságait. Egzaktabb módon nyilatkozhatunk az alföldi települések gazdasági fejlődésének lehetőségeiről, társadalmi változásaiknak menetéről. Különösen fontos lehet az az összehasonlítás, amely révén a gazdálkodás struktúrájának mozgásirányát lehet érzékeltetni, a mezőváros gazdasági életében kibontakozó tendenciákat tükröztetni. Röviden utalnunk kell arra is, hogy több ok miatt nem lehet, illetve nem célszerű azokat a normatívákat használni a vagyoni rétegződés megrajzolásánál, amelyeket az 1707-es összeírás feldolgozása során követtünk. Ott eljárásunkat az a tény határozta meg, hogy nem rendelkeztünk a korabeli adókulccsal, sem a feltüntetett vagyon alapján kivetett adó összegével, amely tájékoztathatott volna, milyen hasznosnak, jövedelmezőnek ítélték az egyes termelési eszközöket. Itt lényegében mind a kettő rendelkezésünkre áll. így nem kényszerülünk arra, hogy egy utólag megszerkesztett norma esetlegességét az értékítéletekbe bevonjuk. Az 1757-ben alkalmazott adókulcs sajnos nem maradt ránk. Rendelkezésünkre áll viszont az 1760-ban megfogalmazott norma, amitől valószínűleg az 1757-es sem térhetett különösebben el Az 1760-ban alkalmazott adókulcs az alábbi: 1 pár személy 6 jármos ökör 2 ház dica dica dica dica dica dica 8 fogás pénzes kert 7 5 fogás városadománya kert 100 véka búza
