Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707
18. a (termelt) bor akóban 19. a malom haszna forintban 20. (a pálinkafőző) üst haszna 21. uzsorás ökör 22. uzsorás tehén 23. uzsorás ló 24. kereskedés haszna 25. mészárszék 26. mesterség Jóelőre fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a méhkasokra vonatkozóan nem gyűjtöttek adatokat. Ugyancsak figyelmen kívül hagyták a pálinkafőző üstök létét. Ennek oka vagy a korábbi gyakorlat volt, amely miatt mellőzték a megye részéről megadott rovatokat, vagy az, hogy viszonylag csekély hasznot hozhattak tulajdonosuk számára. Elmaradt a mészárszékre vonatkozó utalás is, mivel mindkét mészárszéket még a XVIII. században is évtizedeken át maga a város üzemeltette. Bár a mesterségek esetében is eredetileg az évi haszon nagyságát kellett volna rögzíteni, ettől minden esetben eltekintettek, és csak a mesterség jellegét határozták meg. A fenti megszorítások figyelembe vételével is minden korábbinál sokkal részletesebb felmérést állítottak össze, amelynek birtokában sokoldalú elemzés válik lehetővé. Tehát a lajstrom mind formájában, mind tartalmában eltér az 1662-től szinte kivétel nélkül fennmaradt helyi adókönyvektől, amelyek csak részben a kivetett adó nagyságát, részben a befizetés részleteit tartalmazzák. Minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy a nemesi vármegye számára készített jegyzék egyik helyben fennmaradt példánya. Ezen kimutatás forrásértékét döntően meghatározza, kiket írtak össze, milyen arányban tartalmazza a város lakosait, illetve milyen rétegek maradhattak ki belőle. Ha megnézzük a Kosáry Domokos által összeállított „Pest megye adózó családfőinek száma 1696—1715.1. Kecskemét járás" c. táblázatot azt látjuk, hogy Kecskeméten 1701-ben 581, 1703-ban 669 és 1715-ben 711 adózót vettek nyilvántartásba. Ebbe a sorba tökéletesen bele illik a vizsgált összeírás adata, a 663 adózó. 3 Nem hagyhattuk viszont szó nélkül, hogy a soktucatnyi helyi nyilvántartás 3 Kosáry Domokos: Pest megye a kuruc korban. In: Pest megye múltjából. Bp. 1965. III. sz. táblázat. Hadd utalunk arra, hogy az 1707-es összeírás tételeivel szinte mindenben megegyező 1714-es „Conscriptio facultatum oppidi Kecskeméth" feliratú jegyzék 563 gazdát, 68 házas zsellért, 73 özvegyet és 37 házas családtagot vett nyilvántartásba. Ennek az összeírásnak az adatai is azt érzékeltetik, hogy az 1707-es felvétel pontosan illeszkedik a folyamatba.
