Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében I. rész: 170" I. Forráskritika és a feldolgozás módja A késői feudalizmus termelőerőinek alakulására vonatkozóan talán a legegyértelműbb, a legmegbízhatóbb forrás a különféle adóösszeírás. A központi hatalom kiépülése után rendszeresen nyilvántartásba vették az egyes igazgatási egységek lakosainak adóalapját, illetve ezek birtokában meghatározták a kivethető adó nagyságát. Nálunk ez a folyamat a XVII—XVIII. században terjedt ki fokozatosan az egész ország területére, és nyerte el egyre körültekintőbb formáját. Tekintettel arra, hogy ezekben az évtizedekben fokozatosan kiépülő abszolút monarchia a gyakori háborúk miatt folyamatosan pénzgondokkal küzdött, súlyos terheket rakott adófizetői vállára. így a vármegyék és az egyes települések vezetői a kiszabott adó behajtása érdekében kénytelenek voltak a legalaposabban eljárni mind a megadóztatható alapok nyilvántartása, mind a kivetett adó behajtása során. A kényszer diktálta teljességre való törekvés teszi ezeket az összeírásokat igen becses történelmi forrásokká, mégha nem is járt a törekvés maradéktalan sikerrel. Tekintettel arra, hogy bizonyos nagyságon felül csaknem minden értékre kiterjedt az adózási kötelezettség, ezeknek a lajstromoknak a segítségével feltárhatjuk az adott időszak gazdálkodásának, társadalmának sok-sok adatát, tényét. Mivel éppen a gazdasági élet és a társadalom terén igen fontosak a mennyiségi mutatók, ezeknek a statisztikai feldolgozása feltétlenül hasznos lehet. Minthogy a feudalizmus ezen századain belül a gazdálkodás jellege és az életkörülmények alig módosultak, a számszerű alakulásból esetenként bizonyos minőségi változásokra, de legalábbis növekedésre, illetve a visszaesésre feltétlenül következtethetünk. Az adózásra vonatkozó összeírások egyértelműen gyakorlati jellegűek voltak, és komoly pénzügyi kihatással jártak, így az elkészítésük során a tárgyilagosságra való törekvés általában fenntartás nélkül elfogadható, annál is inkább, mivel a megyei és az országos összeírások alkalmával más megyéből, vagy a szóban forgó megye más részéből való tisztviselők működtek közre. A viszonylag rövid időközönként elkészített összesítések adatait