Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

egyébként is könnyen össze lehet hasonlítani. Tehát az adólajstromok valóságot tükröző jellegéhez csak a legritkább esetben férhet kétség. A fenti megállapítással egyidőben hangsúlyoznunk kell, hogy a kétségbevonhatatlan hitelesség esetében sem szólhatunk arról, hogy az adólajstromok egyben teljesek is lennének, azaz egy meghatározott település minden háztartására vonatkozóan nyújtanának a megadott szempontok alapján maradéktalan tájékoztatást. A nyilvántartás jellegéből adódóan csak az adófizetésre képesnek ítélt családok, háztartások lelhetők fel az esetek döntő többségében. Csaknem teljesen mellőzik a nincsteleneket és a csekély értékkel rendelkezőket. Ugyancsak kimaradtak azok, akik különféle címen adómentesek voltak: nemesek, egyházi személyek, tisztségviselők stb. A célok meghatározása és a vizsgálati módszerek kialakítása során erre a tényre feltétlenül tekintettel kell lenni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az összeírás jellegétől függően (országos, megyei, helyi, illetve szisztematikus vagy rendkívüli adóztatás esetén) módosulhattak a figyelembe vett adóalapok. Az adott tájegység természeti adottságai, a kialakult gyakorlat és a hagyomány érdemben meghatározhatta az adóalapok számát és jellegét. Már itt elöljáróban utalnunk kell arra, hogy esetenként az adóbeszedést végzők célja, érdeke is érvényesülhetett a mégoly szigorú központi irányítás esetén is. Mivel az adó összegét a településre vetették ki, a helyi igazgatás vezetői a megyének küldött összesítők esetében az adóalapok nagyságának kisebbítésében voltak érdekeltek, de a tényleges behajtás során már valamennyi adózót számításba vettek. Az egykori hódoltság területéről megyei adóösszeírások csak a felszabadító háború utáni időszakból maradtak fenn, de az esetek többségében csak a Rákóczi szabadságharcot követő évtizedekből. Viszonylag ritka az 1728-as országos összeírást megelőző megyei összesítő. Néhány mezőváros, köztük Kecskemét is rendelkezik jelentős XVII. századi adó- és egyéb nyilvántartással is. A legrégibb adólajstroma 1662-ből való. De olyan jellegű adóösszeírással , amely a lakosság nagy hányadának, illetve egészének vagyonáról, annak összetételéről, foglalkozásáról számszerűen is tájékoztatást nyújtana, csak a XVIII. század elejéről maradt fenn. A Rákóczi szabadságharc hanyatlásának időszakában készített nyilvántartást a következő évtizedekben több újabb követte. Ezek jelentős hányada ma is rendelkezésünkre áll. így minden lehetőség adva van ahhoz, hogy ennek az óriásira duzzadt mezővárosnak a gazdasági, a társadalmi és bizonyos keretek között még a demográfiai változásait is demonstrálni tudjuk. Egy többszáz, később több ezer adózóra vonatkozó széleskörű adatsor statisztikai feldolgozása rendkívül munka- és időigényes feladat. Éppen ezért lehetetlenség vállalkozni arra, hogy valamennyit feldolgozzuk. A fejlődés