Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón
Az eklektika helyi emlékeinek 16 a kutatása különösen most, az egyre nagyobb területekre kiterjedő bontások miatt égetően fontos lenne, még akkor is, ha fönnmaradt művei (bazárépületek, számos magánház, közösségi funkciójú, kulturális hasznosítású épület) nem építőművészeti, mégcsak nem is elsősorban építészettörténeti, hanem szinte kizárólag várostörténeti szempontból fontosak és tanulságosak. II. ÉPÍTŐMŰVÉSZET! TÖREKVÉSEK 1890—1919 Az 1890-es évek (régebben a millenium éve, 1896.) korszakhatár a művészettörténetben. 17 Annak foghatjuk föl Kecskemét építészetében is, hiszen ezidőtt érte el csúcspontját az 1870-es évektől tartó fejlődés és ebben az évtizedben megszületett az az új is, ami majdnem két évtizedig irányadója lett a további fejlődésnek. Hatása, mintaszerűsége vesztett ugyan erejéből az első világháború alatt és után, amikor a nagyobb volumenű építkezések is elakadtak, de távoli követői még a 20-as években is voltak olyan helyi építőmesterek körében, akik a szecesszió gyakorlatában használt és megismert épületkerámiát például változatlanul használták. A jelzett, közel két évtizednyi időben fölépített valamennyi épület természetesen nem tartozik az építőművészet fogalomkörébe. A legfontosabb láncszemeket-összefüggéseket, magukat a megvalósult műveket kell szem16 Az eklektika jelentősebb épületeit Entz-Genthon-Szappanos i.m. és ÁGHNÉ Korompay Katalin 1976-os vizsgálata (Ághné Korompay Katalin: Kecskemét; általános rendezési tervprogram. Településtörténeti, városképi és műemléki vizsgálat. Bp. 1976. Kézirat, a Katona József Múzeum Művészettörténeti Adattárában) szerint sorolom föl. Koraeklektika: — volt nyári kaszinó — 1875. terv.: László Károly (a mai múzeumépületbe „belefoglalva" Szappanos Jenő tervei szerint a 20-as évek elején) — Nagytakarék — 1876. terv.: Pártos Gyula — Református bazár — 1877—78. terv.: Pártos Gyula — régi lovassági laktanya — 1875. — lakóházak: Batthyány u. 6., 17., Csongrádi u. 25., Nagykőrösi u. 21., 27., Lechner Ödön u. L, Hoffmann János u. 1., Mária u. 2., 5., Móricz Zsigmond u. 1., 2. — Eklektika: — első katolikus bérház - 1892. (a háborús kiégés után leegyszerűsített homlokzattal újraépítve) — régi lovassági laktanya emeletráépítése — 1894. — református parókia és bérház, Kéttemplom-közi üzletek - 1890-es évek — görögkeleti egyház parókiája és bazár épülete — 1895. Terv.: Lechner Ödön(?) vagy követője(?) — Katona József Színház — 1896. Terv.: Fellner és Helmer — Árvaház — 1898—1899. Terv.: Baumgarten Lipót — volt polgári leányiskola — 1899. — volt Osztrák-Magyar Bank — 1900. (Katona József tér 1.) — Törvényháza — 1903—04. Terv.: Wagner Gyula — volt orthodox zsinagóga — XIX. század vége (Katona József tér 8.) — lakóház, pl. Szabadság tér 4., 6. 17 V.ö. GENTHON István: A magyar művészet a millenniumtól a Tanácsköztársaságig. In: A magyar művészet története. Bp. 1970. 4. kiadás, 445—481. és Magyar művészet 1890— 1919 I. k. Szerk.: Németh Lajos. Bp. Akadémiai Kiadó, 1981. 21—22.
