Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

ügyre venni, nem feledkezve el néhány meg nem valósult tervről sem. Hiszen az utóbb említettek legjobb, építőművészeti és városrendezési szempontból is legtanulságosabb darabjaival együtt lesz teljesebb az a kép, amit az eddigi kutatásokból kiindulva a megismert és kutatott újabb adatok alapján rajzolhatunk a város építészetéről, annak irányairól és az első világháború megakasztotta nagyívű fejlődéséről. Az 1890-es évek elején elódázhatatlanul központi kérdéssé vált az elavult, szűkös toldott-foldott helyett egy új és korszerű városi székház építése. Az 1746-ban épített vastagfalú, régi kecskeméti városházát 1806-ban emeletráépítéssel megbővítették ugyan, de a kiegyezés után, a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan növő piaci és kereskedelmi forgalom következtében is támadt hivatali igényeket már nem tudta ellátni. Az új városi székház építésének igénye azonban jóval korábban komolyan fölvetődött. Vahot Imre kecskeméti városrajzában így tudósít erről 1853-ban: „Kecskemét városháza régi ronda épület lévén, a község egy újnak építését határozta el, s mihelyt pénzbeli viszonyai megengedik, tüstént megkezdi azt. Látván az épületnek Brein József pesti építész (Vahot tévesen írja a keresztnevét, helyesen: Brein Ferenc) által készített tervét, bizton állíthatom, hogy ennél jobb ízlésű, díszesebb városház-épület nem fog létezni a magyar hazában, s Kecskemétnek legfőbb művészeti büszkesége leend ez."

18 Brein Ferenc 1848-ban keltezett romantikus városház-terve azonban ismert okok miatt nem valósulhatott meg a szabadságharc leverése után, az önkényuralom időszakában. Megvalósítására majd négy évtizeddel később adódik lehetőség, de akkor már nem veszik elő a szabadságharc idején keletkezett tervet, hanem természetszerűen széles körű pályázatot írnak ki, ahogy ez a 90-es években szokásossá vált a hasonlóan nagyobb igényű középületek terveztetésekor. A város közgyűlése az 1889. évi 274. számú határozatában mondta ki az új városi székház megépítését. Azonban még a tervezés megkezdése előtt biztosítani kellett a szükséges anyagi fedezetet, és bizonyos területrendezési s városrendezési munkálatokat is kellett végezniük. A város „az új városháza, valamint egy gyalogsági laktanya és a város rendezése céljából végzendő kisajátítások részére 672 000 forint kölcsönt" vett föl.

19 A megszerzett kölcsönösszeg évi törlesztési részleteinek kiegyenlítésére eladtak „1107 hold 18 Magyarország és Erdély képekben. I. kötet. Szerk.: Kubinyi Ferenczés Vahot Imre. Pest, 1853. 125. — A könyv Kecskemét és a kecskeméti puszták című fejezete önállóan, hasonmás kiadásban is megjelent 1980-ban és 1981-ben, a Kecskeméti Városi Tanács kiadásában. Szerk.: Sümegi György. 19 A kecskeméti városháza születésének körülményeit részletesen ismertette Juhász István: A kecskeméti városi tanácsháza. Kiskunság, 1958. október-november, 52—62. — Az idézetek — ha nincsenek külön jelölve — innét valók.