Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

a piactér és néhány utca kikövezése. A lakásviszonyok javításán viszont alig segített a lakásépítési akció megindítása. 1920—1930 között 882 ház épült, többségük sárból vagy vályogból, ami a talajvíz szintjének magassága miatt tovább növelte az egészségtelen lakások számát.

4 Az építkezések a munkanélkülieknek csak kis csoportját juttatták munkához. Az ipart jelentő cementgyár, gyufagyár — melyek csak nevükben gyárak, lényegében kisüzemek — és a malmok kevés munkaerőt kötöttek le. A legtöbb munkást foglalkoztató állami dohánygyár és beváltóállomás még szezonban is csupán 100—150 nőt tudott alkalmazni. Az 1925-től megindult építkezési beruházások inproduktív jellegük miatt csak átmenetileg, az építkezések idejére jelentettek munkaalkalmat, mivel ezek befejeztével újabb munkalehetőségeket nem teremtettek a megélhetési körülmények ismét romlottak. A napszámbérek egyre csökkentek, s nőtt a munkanélküliek száma. Az 1 540 485 P. Speyer-kölcsönt a város nem tudta törleszteni, ezért újabb 640 000 P. hitelt vett fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól és a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól.

5 A lakosságot egyre növekvő pótadóval sújtották. A helyi problémák mellett az általános gazdasági válság hatása sem kerülte el Félegyházát. A kisbirtokosok körében egyre gyakoribb lett az árverezés, növekedett a munkanélküliség a mezőgazdasági munkások, a kisiparosság és a közalkalmazottak körében is. Az Ipartestület 1929. évi közgyűlésén az elnök arról számolt be, hogy az iparosok tömegesen szüneteltetik iparukat.

6 Az OFB által kiosztott házhelyek árát sokan nem tudták fizetni, ennek következménye szintén árverés lett. A fokozódó nyomor és munkanélküliség kiélezte a társadalmi rendszer belső ellentmondásait. Küldöttségek követelték a városi munkák szervezését. Némedi Varga Jakab, a helyi szociáldemokrata párt vezére szerint 1930 áprilisában Félegyházán 2904 munkanélküli volt. „Nem is kell izgatni a Munkás Otthonban — írta — mert a korgó gyomor egyedül az izgató".

7 A nyomor enyhítését ínségakciókkal próbálták megoldani. 1931 januárjában felállították a harmadik népkonyhát. A tél folyamán kiosztottak 55 000 adag ebédet, 2000 család kapott tűzifasegélyt, 550 iparoscsalád természetbeli 4 Magyar Statisztikai Közlemények 83. köt. 1920—1930. évi adatok Félegyháza lakóházairól: kőből kőal. vály. vály. sár egyéb összesen 1920. 143 879 5234 8 6264 város 195 1378 1929 10 3512 1930. külter. 53 307 3596 6 3969 5 BKmL, Kkfh. lt. Polgm. Hiv. 7058/1930. alapszám 6 Az Ipartestület közgyűlése = Csonkamagyarországl929. márc. 31. 7 NÉMEDI VARGA Jakab: Egy félig elmondott beszéd folytatása = Csonkamagyarország 1930. április 20.