Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

vagy pénzsegélyben részesült.

8 Mindez természetesen nem jelenthetett megoldást. A gazdasági válság a hitelekkel túlterhelt várost és lakosságát már alig tudta mélyebbre taszítani. A Bethlen-kormány lemondása Félegyházát a gazdasági élet mélypontján és a tömegek elkeseredésének egyre fokozódó stádiumában találta. Az ellenforradalmi rendszer első közoktatás-politikai intézkedése már 1919. augusztus 10-én megjelent. A 450/1919. VKM. sz. miniszteri rendelet hatályon kívül helyezte a Tanácsköztársaság összes, a közoktatásra vonatkozó intézkedését. Egységes kultúrpolitikai koncepció kidolgozásáról azonban csak 1922-től, Klebelsberg kultuszminiszterségétől beszélhetünk. A proletárforradalom megismétlődésétől való félelem, s a baloldali szemlélettel egységesen szemben álló ideológiai nézetek eredményeként az első intézkedések a nacionalizmus mesterséges szítását, a militarizmus népszerűsítését szolgálták. Az 1920. évi 15. 4490/1920. VKM. VII./a. sz. rendelet a hazafias szellemnek az iskolák útján való ápolását és erősítését írta elő. 1920-ban vezették be a Magyar Hiszekegy — az ország összes területi veszteségének visszaszerzési igényét volt hivatva ébren tartani — mint nemzeti ima kötelező közös elmondását a tanítás kezdetén és végén.

9 A katonai szellemű nevelést szolgálta az 1921-ben kibocsátott LUI. te, a testnevelési törvény. 1922 júniusában Klebelsberg kultuszminiszter lett, s vele az általa neonacionalizmusnak nevezett eszmerendszer uralkodóvá vált a kultúrpolitikában. A neonacionalizmus, vagy új magyar nacionalizmus mint ideológia a magyar kultúrfölény kiteljesítését hangoztatta, mely hozzájárulhat az ország közös céljának, a területi revíziónak megvalósításához. Kultúrpolitikájának lényegét maga Klebelsberg így fogalmazta meg: sorsunk jobbrafordulását csak attól várhatjuk, ha művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék. Kultúrpolitikám kvintesszentiája olyan diszpozíció létesítése a világ nemzeteiben, hogy felismerjék, tartalmasabbak vagyunk, mint a körülöttünk levők. A kultúrfölény sorsdöntő kérdése a magyar nemzetnek, annyit jelent, mint lenni vagy nem lenni. Ha a kultúrfölény megszűnik, akkor nem leszünk soká nemzet, hanem leszünk elnyomott nemzetiség a földön."

10 Eszmerendszere a nemzeti kultúrfölény hangoztatásával s a megteremtésére való törekvéssel igyekezettt 8 Csonkamagyarország 1931. május 10. — hír. 9 A „mindent vissza" irredenta gondolatot tömörítő Magyar Hiszekegy záró sorai: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában (Hiszek egy isteni örök igazságban,) Hiszek Magyarország feltámadásában, ámen 10 Klebelsberg Kúnó válogatott beszédei, cikkei és törvényjavaslatai. 516. A kultusztárca programja. 1925. február 20-án a kultusztárca költségvetési vitájában elmondott beszéde.