Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből
birtok haladta meg, s közülük is csak kettő az 1000 kat. holdat. 1 Az arányok a tíz év alatt alig változtak. A Nagyatádi Szabó István nevével ismertté vált földreform, melynek kereteit az 1920. évi XXXVI. tc. szabta meg, Kiskunfélegyházán semmi változást nem okozott. Ismerjük a polgármester jelentését, melyet a megye alispánjának küldött a törvény végrehajtásáról. Ebből kiderül, hogy földhöz juttatásra megváltási eljárás nem is indult, mivel — mint írta „a város határában megváltásra alkalmas ingatlan nincs, de szükség sincs földosztásra, mert a város 66 ezer kat. hold trülete kis- és törpebirtokokból áll. A mai viszonyok között is van eladó ingatlan, és így vételkedvét bárki kielégítheti". 2 Kishaszonbérlethez 80 személy jutott, összesen 250 kat. holdon, mivel Kiskunfélegyháza a tulajdonában lévő földet már régóta 1—2 holdas területekben haszonbérbe adta. Házhelyek számára a város tulajdonát képező 27 hold nyomásföldet parcellázták 513 igénylő között, akik közül 200-an tartoztak a közalkalmazottak közé. A helyi gazdatársadalom szerkezete tehát nem változott, a kisbirtokosok többsége megmaradt. Az egyenletes birtokmegoszlás következtében, e kisbirtokok többségét családi munkaerővel művelték, kevés napszámosra volt szükség. 1922-ben a félegyházi „földmunkások egy része, kb. 300, kubikosmunkával kereste kenyerét, más része pedig mint vasúti hónapos munkás dolgozott, viszont mások a Bánátba és Bácskába mentek aratómunkára." 3 Ez utóbbiak elmaradása fokozta a földmunkás munkanélküliek számát, s az ezzel járó nélkülözést. A lakosság jelentős részét foglalkoztató kisipart és kiskereskedelmet is erősen sújtotta a vásárlóerő csökkenése, az infláció és az adóterhek növekedése. A kis számú munkásság mellett ez az a réteg, amely a tárgyalt időszakban egyre inkább baloldali beállítottságú lett, s jelentős szerepet vállalt a helyi politikai életben. Félegyháza a környező községeknek közigazgatási és kulturális szempontból is centrumnak számított. Ez maga után vonta a tisztviselői és értelmiségi réteg számbeli növekedését. Politikai beállítottságuk változó volt, többnyire a kormánypártot támogatták. Átmeneti fejlődést jelentett a város életében az 1925-ben felvett Speyerkölcsön, amelyből nagyobb építkezéseket indítottak, s ezzel rövid időre csökkentették a munkanélküliséget. Ekkor épült a gőzfürdő, a közvágóhíd és jéggyár, a városi bérház. Államkölcsön segítségével 1926—1930 között 8 tanyai iskola is épült. A városiasodást szolgálta a nyitott csatornák befödése, 1 KSH adatai — RÁCZ János: Kiskunfélegyháza 1918—1919-ben. 24. lap 2 Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kiskunfélegyháza levéltára (továbbiakban BKmL — Kkfh. lt.) Polgármesteri Hivatal (Polgm. Hiv.) I. 8276/1920. irattári, 20 890/1922. ikt. sz. 3 Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához II. kötet 506 lap.
