Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

kérdés megnyugtató megoldására. A bizottsági jelentésben foglaltak szerint a városban ekkor négy hitfelekezet által fenntartott 20 elemi iskola működött. A római katolikus (a továbbiakban: rk.) egyháznak 10, a református (a továbbiakban: ref.) egyháznak 8, az ágostai evangélikus és a görög nem egyesült egyháznak 1—1 iskolája volt. A 20 iskolában 2097 gyermek tanult, ebből a rk. iskolákban kb. 1100, a ref. iskolákban kb. 900. Az iskolák zsúfoltak voltak, az alsóbb osztályokban nemritkán 150—180 gyermek szorongott, — amellett, hogy az iskoláskorú gyermekek jelentős része nem járt iskolába. A bizottság megállapította, hogy vasárnapi iskolát csak a ref. egyház létesített, és a város külterületén élők gyermekeinek oktatását szolgáló ún. pusztai iskolák szervezése ügyében is mindössze annyi történt, hogy a Nyíri pusztán lakó gyermekeket egy kertész tanította írni-olvasni. Javaslatában a bizottság a meglévő elemi iskolákhoz további 8 — 5 rk. és 3 ref. — szervezését látta feltétlenül szükségesnek. A vasárnapi iskolák ügyének rendezésére pedig 1 rk. és 1 ref. iskola létesítését ajánlotta, már meglévő iskolaépületekben. A pusztai gyermekek iskoláztatásának biztosítására 12 pusztai iskola felállítását sürgette. A tanácsközségülés a javaslat nyomán úgy határozott, hogy a már meglévőkkel együtt a rk. egyháznak 14, a ref. egyháznak pedig 11 iskolája lehet a városban. Hozzájárult a két, egyenként háromosztályos vasárnapi iskola felállításához, de a javasolt 12 pusztai iskola helyett csak tíznek a felállítását engedélyezte. Ez utóbbiak létrehozását és fenntartását a város vállalta, a felekezetek bármiféle hozzájárulása nélkül.

2 A pusztai iskolák az 1856/57-es tanévben kezdték meg a működésüket. Szentkirályon és Alpáron 2—2, Városföld, Halesz-, Talfája-, Úrrét-, Szentlőrinc- és Monostorpusztán 1—1 iskola nyílt, valamennyi 1—1 tanteremmel, bérelt épületben.

3 A népiskolai oktatás átfogó rendezésére az 1868. évi XXXVIII. tc. kiadása után került sor. A törvény szerint a népiskolai szervezet a 6—12 éves korban kötelező elemi népiskolából, az erre épülő — a tovább nem tanulók számára 15 éves korig télen heti 5, nyáron heti 2 órás, és ugyancsak kötelező — ismétlőiskolai oktatásból, továbbá a magasabb ismeretszerzés céljából szervezett felső népiskolából és polgári iskolából, valamint a tanítóképzőből áll.

4 A városi tanács a népoktatási törvény 26. §-ára hivatkozva 1870-ben a városban lévő valamennyi hitfelekezet egyháztanácsát megkereste, hogy nyilatkozzanak: fenn akarják-e tartani a felekezeti iskolákat, vagy községi közös 2 BKML. Kecskemét város tanácsközség- és tanácsülési jegyzőkönyve (a továbbiakban: városi jkv.) 1855. II. k. 352—376. 1. 3 PÁSTHY Károly: Kecskemét közoktatásügye a múltban és jelenben. Kecskemét, 1899. 39. 1. 4 Magyarország története 1848—1890. Főszerk.: Kovács Endre. Bp. 1979. II. k. 1399. 1.