Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

iskolák felállítását kívánják.

5 Az egyháztanácsok az izraelita egyház kivételével a községi közös iskolák létrehozása mellett foglaltak állást.

6

A tanügyi bizottság ennek alapján 1872 augusztusában azt javasolta, hogy már a következő tanévben indítsák be a községi iskolákat.

7 Az egyháztanácsok válaszainak megérkezése után úgy határozott a törvényhatósági (a továbbiakban: th.) bizottság, hogy a rk., a réf., az ágostai evangélikus és a görögkeleti egyházi iskolát már 1872. október l-jétől községi közös népiskolának tekinti. Az épületek és felszereléseik átadási feltételeinek megtárgyalására bizottságot küldött ki.

8 A tárgyalások eredményeként a réf., az evangélikus és a görögkeleti egyház átengedte a városnak az iskolaépületeit és azok felszereléseit azzal a megkötéssel, hogy ha az iskolák valamikor ismét felekezetiekké válnának, a város ugyanolyan állapotban tartozik visszaadni őket, ahogy megkapta. E három felekezet iskoláinak községesítésével a községi belső elemi iskolák az 1872/73-as tanévben megkezdték működésüket. A rk. egyház — korábbi szándékától eltérően — ekkor még nem adta városi kezelésbe az iskoláit.

9 A rk. iskolák községesítése ellen ugyanis mozgalom szerveződött a lakosság körében, aminek következtében a rk. egyháztanács elhalasztotta a döntést.

10 1873 tavaszán az egyház küldöttek útján tudakozódott a közhangulatról, amely azonban az eltelt hónapokban nem változott, sőt újabb kellemetlen incidensek zavarták meg a nyugalmat: a közös iskolák ügye mellett kiállókat tettleg bántalmazták, illetve verekedések törtek ki a különböző felekezetekhez tartozó csoportok között.

11 A katolikusok átmeneti huzakodása ellenére kielégítő ütemben folyt a községi iskolák szervezése. 1873-ban már 12 belső és 9 pusztai iskola közel 2000 tanulója tartozott a községi iskolaszék felügyelete alá.

12 A községi iskolák megszervezése azonban nem jelentett minőségi változást az oktatásban. Az egyházak által átadott tantermek kicsik és rosszul felszereltek voltak, a városnak pedig egyelőre az iskolafenntartási költségek előteremtése is gondot okozott, nemhogy új iskolák építésére gondolhatott volna.

13 A rk. egyháztanács végül 1875-ben adta át az iskoláit a városnak, „meggyőződvén a községi közös iskolák célszerűsége és a népnevelésre irányzott 5 BKML. Kecskemét város törvényhatósági bizottságának ülésjegyzökönyve (a továbbiakban: kgy. jkv.) 350/1870. 6 Ua. 426/1871. 7 Ua. 488/1871. 8 Ua. 519/1872. 9 PÁSTHY: i. m. 42. 1. 10 Kgy. jkv. 642/1872. 11 Ua. 340/1873. 12 Ua. 1/1873. 13 Ua. 437 és 549/1873.