Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

Az emlékmű tervének elkészítésével Lovas (Röszler) Lajos kecskeméti szobrászt bízták meg. A művész emlékoszlopterv helyett szobortervet készített, melyben „a haza földjére lépő magyar vitéz alakját" formálta meg. A szobor költségei jelentősen meghaladták a gyűjtésből befolyt összeget, a hiányzó több mint tízezer forint kifizetését nem vállalta a város. A th. bizottság azt javasolta, hogy obeliszket állítsanak fel, az lényegesen olcsóbb. A városi millenniumi bizottság egyetértett ezzel, a Lovas-féle szobormintát illetően pedig azt javasolta, hogy a felhasználásával a város valamelyik közterén állítsanak fel emlékművet. A városi tanács elutasította a szoborállítási javaslatot arra hivatkozva, hogy a folyamatban lévő városrendezési munka következtében a közterek is átalakulóban vannak, de a város egyébként sem tudja biztosítani a költségeket.

530 A pusztaszeri emlékoszlop nem készült el a millenniumi ünnepségre, 1899-ben ismét a város segítségét kérték az emlékmű mielőbbi befejezése érdekében. A th. bizottság megadta a kért összeget hangsúlyozva, hogy az emlékoszlop felállításának „még ebben az évben leendő keresztülvitele igen kívánatos".

531 Köztéri szobrokban nem bővelkedett a város a tárgyalt időszakban, ami érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a század végén kezdődtek meg az építkezések a belvárosban, és a folyamatot csak a háború kitörése törte meg. A város az állandó változás állapotában volt, ami magától értetődően nem kedvezett a parképítésnek. Városi költségen egyetlen szobor felállításáról tudunk, ez a Kossuth-szobor a városháza és a ref. templom közötti téren, ahol ma is áll. A létrehozásáról 1902-ben, a Kossuth születésének 100. évfordulóján rendezett díszközgyűlésen határozott a város.

532 1906-ban készült el, július l-jén ünnepélyes keretek között leplezték le.

533 A szobor Teles Ede alkotása.

534 Kossuthon kívül még Katona Józsefnek volt szobra a városban. Ezt az 1850-es években Züllich Rudolf készítette. Tomori Anasztáz ajándékozta a városnak 1881-ben.

535 A képzőművészet területén a korszak legnagyobb, országos hírnevet szerzett alkotása a művésztelep. A felállításának terve 1904-ben született meg, a Nemzeti Szalon kecskeméti kiállításán részt vevő Iványi Grünwald Béla és Kada Elek polgármester találkozásakor.

536 A terv 1909-ben lépett a megvalósulás útjára. Iványi Grünwald Béla ekkor határozta el, hogy elhagyja 530 Ua. 296/1897. 531 Ua. 267/1899. 532 Ua. 193/1902. 533 Kecskemét 1906. július 1. 1—2. 1. 534 Kgy. jkv. 314/1903. és 70/1904. 535 JOOS: A vándorszínészettől... 53. 1. 536 JOÓS Ferenc: Vázlatok Kecskemét művelődéstörténetéhez. Kecskemét, é. n. 2. 1.