Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában
Nagybányát. 537 Kós Károly, aki 1909-ben Györgyi Dénessel együtt csatlakozott a Kecskemétre települni szándékozókhoz, így írt erről: „Művészegyesülést két fontos ok hozhat létre: valamely forrongás, amikor is hasonló gondolkodásúak (rendesen a kisebbség, a fiatalság) társulnak, hogy együttesen harcolva új eszméikért, azokat könnyebben győzelemre vihessék, vagy gazdasági okok, valamint — és ez a legigazibb — amikor mindkét ok együttes hatása alatt születik meg a művészegyesülés. Művészeti forrongás hozta létre a nagybányai egyesülést. A secessio .. . szükségszerű követelése volt, hogy a hasonló gondolkodásúak, a forradalmárok különváljanak, és együttes munkával, együttes fellépésükkel hódítsák meg a kritikát és a közönséget. Szükségszerűen hozta létre, de mihelyest megszűnt a forrongás, mihelyt diadalmaskodott az az eszme, mely miatt a kiválás annak idején megtörtént, megszűnt a kiválás oka is. Nagybányára ma, a régi értelemben nincsen szükség". 538 A kecskeméti művésztelep létrehozására és működésére vonatkozó terveket Iványi Grünwald Béla készítette. Ezt tette a magáévá Kada Elek, majd az ő javaslatára fogadta el a th. bizottság. 539 A terv szerint a telepen művészek fogadására alkalmas, műtermekkel ellátott lakásokat kell építeni, és az ide költöző művészekre alapozva képzőművészeti és iparművészeti szabadiskolát kell szervezni. „Ezen iskola a ... nagybányai szabadiskola szerint szerveztetnék. Az iskolát kezdő és haladottabb művészek látogatják, s ott az iskola nevéhez híven teljes egyéni és művészi szabadságot élveznek ... Ez az egyetlen helyes és egészséges fejlődési forma, s csakis így érhetünk el eredményeket, mint Nagybányán is történt, míg egy másik, ezelőtt 6—7 évvel az Alföldön alapított kolónia minden állami támogatás dacára sem tudott ehhez hasonló művészi eredményt elérni, mert egyszerre összekerült 10 idősebb művész külön felfogással, csak a lakhely kötötte össze őket. Mi... egy művészi ideát tűzünk ki. ... Nem a közös megélhetés, de a közös művészi vágy kell, hogy összetartsa az embereket, s a csapat magától növekedik eredményekben is. A fentiekkel szoros összeköttetésben áll a dekoratív művészeteket művelő rész. Ennek a vezetője Falus Elek lenne, ki több éven át külföldön élt, s tapasztalatait most itthon akarja értékesíteni. Ez a rész három szakaszt ölelne fel: a művészi textilt (különösen szőnyeg, gobelin és díszgyapjúszövés), a keramikát s a grafikai műhelyt, melyben esetleg a művészi könyvkötés is benne foglaltatnék. 537 MURADIN Jenő: Nagybányától Kecskemétig. Egy művészeti különválás történetéhez. = Cumania III. Kecskemét, 1975. 309. 1. 538 Tanácsi ir. 1314/1920. alapsz. A levél Budapesten kelt, 1909. november 16-án. 539 Kgy. jkv. 330/1909.
