Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

két nagyméretű festmény közé kerülhetne. Ezek egyikének, a záróképnek elfogadta a kiegyezés ábrázolását, de a kezdőkép tárgya, a pusztaszeri gyűlés nem nyerte el a tetszését. Szerinte nem fejez ki könnyen felismerhető, eszmeileg érdekes mozzanatot. A vérszerződés megörökítését javasolta helyette.

524 A város ezek után az Országos Képzőművészeti Tanácstól kért szakvéleményt mind a festő személyére, mind a festés technikájára, mind pedig a képek tárgyára vonatkozóan. A tanács azt javasolta, hogy Székely Bertalant bízzák meg a munkával, és válassza meg ő a legalkalmasabb technikát. A képek tárgyát illetően Marczali Henrikhez, a tanács történeti szakértőjéhez utasították a kecskemétieket. Marczali Henrik amiatt, hogy nem bizonyított sem a vérszerződés, sem a pusztaszeri gyűlés történelmi hitelessége, Árpád pajzsra emelésének megfestését ajánlotta. Ilyen előzmények után kapta meg a megbízást Székely Bertalan.

525 A képek tárgyát meghatározó bizottság, amelynek Székely Bertalan, Marczali Henrik, Lechner Ödön, Pártos Gyula, valamint a városi főispán, a polgármester és a főjegyző voltak a tagjai, a Székely Bertalan-féle korábbi javaslaton csupán annyit módosított, hogy Bethlen helyett Bocskai Istvánt javasolta megfesteni, aki „a nemzeti függetlenség és vallásszabadság harcai megindítójának tekinthető". A Marczali Henrik általjavasolt pajzsra emelési jelenet ábrázolását azért vetették el, mert a rendelkezésre álló falfelületen a pajzsra emelt Árpád nem fért volna el az életnagyságú alakok felett. A városi millenniumi bizottság azonban Bocskai helyett mégis Bethlen megfestését javasolta a közgyűlésnek, „tekintettel Bethlen Gábornak a magyar történelemre kihatóbb működésére". így lényegében változtatás nélkül valósulhatott meg Székely Bertalan elképzelése.

526 A szekkók 1897 szeptemberére készültek el.

527 A városháza közgyűlési termét így csak a millenniumi ünnepségek lezajlása után adták át a rendeltetésének. A pusztaszeri millenniumi emlékmű megépítése még jobban elhúzódott. Az emlékmű felállítását a ref. jogakadémia diákjai kezdeményezték, miután a főiskolai diákszövetség kolozsvári kongresszusa 1894-ben úgy határozott, hogy Pusztaszeren rendez millenniumi ünnepséget.

528 A diákszövetség országos gyűjtést indított, hogy egy emlékoszlop felállításának anyagi alapját előteremtse. A város vállalta, hogy pótolja a gyűjtésből befolyó összeg és az emlékoszlop felállítási költsége közötti hiányt.

529 524 Ua. 126/1895. és Kecskeméti Lapok 1895. április 28. 1—2 1 525 Kgy. jkv. 304/1895. 526 Ua. 17/1896. 527 Ua. 297/1897. 528 Ua. 113/1894. 529 Ua. 92/1896.