Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

kurenciát a színháznak.

260 A tanács a kérésnek nem adott helyt, még 1912ben is csak a színiidény szünetében folyhatott a filmvetítés.

261 A városi tanács 1912 elején kezdett foglalkozni egy kőből lévő moziépület engedélyezésének lehetőségével.

262 A th. bizottság az 1912. szeptember 30-i közgyűlésén Fenyő Sándor vállalkozónak meg is adta erre az engedélyt. Fenyő az építkezés finanszírozására részvénytársaságot szervezett Kecskeméti Mozgóképszínház Rt. néven.

263 Az épület elkészültéig Fenyő Sándor is sátor alatt tartott előadásokat.

264 Az állandó mozi épületét 1913. november 7-én adták át a közönségnek.

265 A Rákóczi út végén, a többszöri átépítés után ma is álló épület 800 néző befogadására volt alkalmas. A vállalkozó — tekintettel a befektetett tőke nagyságára — megkapta a téli vetítés jogát. Csupán azt kötötte ki a város, hogy a színészek közreműködését igénylő ún. kinema szkeccseket nem tarthat a színiidény alatt, illetve hogy kéthetente egyszer ifjúsági előadásokat kell tartania leszállított helyárakkal. Az új létesítmény a Kecskeméti városi Mozgóképház nevet kapta.

266 Az első hangosfilm még ez év decemberében eljutott Kecskemétre, a helyi lapok híradása szerint Budapest után elsőként.

267 1912 októberében Dékány Gyula is bejelentette, hogy egy 400 nézőt befogadó állandó moziépületet szándékozik építeni.

268 A városi th. bizottság azonban nem tartotta szükségesnek egy második állandó mozi megnyitását, és Dékány Gyulának nem adta meg a kért engedélyt.

269 A mozinak tehát jónéhány évig be kellett érnie azzal, hogy csak a színházi idény szünetében működhet. A színház féltése az idő távolából nézve kicsit érthetetlen. A mozi nem jelenthetett igazi konkurenciát a színháznak a legfőképpen azért, mert a közönsége más közegből verbuválódott. A mozi kezdettől a szegényebb rétegek szórakozása volt.

270 Ezért támogatta a mozi ügyét a helyi SZDP-szervezet lapja, a Magyar Alföld is. „Néhány fillérért kellemesen elszórakozik a moziban a legszegényebb ember is, s emellett tanul. 260 Kecskemét 1910. szeptember 4. 3. 1. 261 Magyar Alföld 1912. május 11. 4. 1. 262 Ua. 1912. február 11. 4. 1. 263 Ua. 1912. november 24. 7. 1. 264 Ua. 1913. március 16. 4. 1. 265 JOÓS: Korszakok ... 22. 1. 266 Kecskeméti Lapok 1913. szeptember 28. 3. 1. 267 Ua. 1913. december 23. 3. 1. 268 Magyar Alföld 1912. október 6. 5. 1. 269 A város a mozi építésre pályázatot írt ki, ezt nyerte el Fenyő Sándor. A vállalkozásban a város is érdekelve volt. A vállalkozó által felépített, berendezett és felszerelt épület a városé lett. A befektetés húszéves haszonbérlet formájában térült meg a vállalkozónak. — BKML. Kecskemét város szabályrendeletei. Mozi, 1914. 270 1910. június 26-án írta a Kecskemét: „Örvendetes esemény, hogy a Rákóczi úti mozit a héten már városunk intelligens osztálya is ... fölkereste."