Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

Mert olyan dolgokat tár föl előtte a film, amelyeket egyébként életében soha nem látna meg" — írta.

271 Pártfogolta a Magyar Alföld az állandó moziépület ügyét is, mert úgy látta, hogy a szervezett mozielőadások nagyban hozzájárulnak a nép kulturális érzékének fejlesztéséhez.

272 Az volt a véleménye, hogy a munkások számára, akik a szegénységük miatt a nagyvilág érdekességeit nem láthatják és a magasabb iskolák nyújtotta tudást sem szerezhetik meg, a mozi az, amely feltárja a titkokat. A helyi pártvezetők kezdeményezésére a mozi 1914 nyarától havonta munkáselőadásokat tartott.

273 A Magyar Alföld azonban a mozinak nemcsak az előnyeit, hanem a hátrányait is hamar felfedezte. A cikkeiben bírálta a filmreklámok szövegét, amelyek „nyafogós, sírós lágysággal suttognak a boldogtalan szerelemről, vagy nagyokat dörrennek, mint az Úristen haragja".Kifigurázta a tucatfilmeket, amikben legalább egy ember mindig meghal, akár természeti, akár dráma, akár humoros is a film. Figyelmeztette az olvasóit, hogy ne vegyék komolyan azt a mozit, „amely tőrrel, revolverrel, vízbeugrással és vitriollal tudja csak megoldani az élet nagy kérdéseit"

274 Múzeum és könyvtár A múzeum és a könyvtár szervezésének kérdése végigvonult a tárgyalt korszakunkon, anélkül, hogy kielégítő megoldást nyert volna. A két intézmény születése rendhagyó módon a városi levéltár működésével kapcsolatos. A levéltár volt a gyűjtőhelye mindazon könyveknek és régiségeknek, amelyek az új intézmények gyűjteményeinek alapját képezték. A múzeumalakítás tárgyában az első említésre méltó esemény 1873-ban történt. Ekkor a VKM felhívta a város vezetőségét, hasson oda, hogy a területén tudományos és művelődési célú egyesületek, valamint múzeumok alakuljanak. E körlevél hatására tűzte napirendre a kérdést a th. bizottság. A közgyűlés ele terjesztett jelentést a város akkori főjegyzője, Hornyik János készítette. A jelentésben felhívta a figyelmet a levéltárban lévő régiségekre. Azt javasolta, hogy a th. bizottság küldjön ki egy szakemberekből álló bizottságot, amelynek tagjai írják össze a város történelmi és építészeti emlékeit és tegyenek javaslatot azoknak a további pusztulástól való megóvására. A th. bizottság elfogadta a javaslatot,

275 a szakértői bizottság működéséről azonban nincsenek adataink. 271 Magyar Alföld 1912. április 7. 6. 1. 272 Ua. 1913. március 9. 1—2.1. 273 Ua. 1914. május 24. 3. 1. 274 Ua. 1913. szeptember 28. 2.1. 275 Kgy. jkv. 450/1873.