Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában
művészetet kérték tőlük számon akkor, amikor nap nap után létfenntartási gondokkal küzdöttek. 214 Minden társulatra jellemző, hogy egy-egy idényben nagyon sok előadást tartott. Az általában október közepétől április közepéig tartó színházi idény 215 majd minden napján felléptek, a kis társulati taglétszám ellenére gyakran változó programmal. Néhány példa az előadásszámok érzékeltetésére: Krecsányi Ignác társulata az 1873/74-es évadban 144, Jakab Lajosé 1881/82-ben 118, Pesti Ihász Lajosé 1892/93-ban 154, Rakodczay Pálé 1896/97-ben 169, Bihari Ákosé 1905/06-ban 206 előadást tartott. 216 Mivel a darabok többsége csak néhány előadást ért meg, 217 érthető, hogy sok volt a panasz a szöveg nem tudása, a rossz és illúzióromboló díszletek, a nem megfelelő jelmezek, a nem kellően átgondolt előadások miatt. A műsor változatossága mértékének érzékeltetésére a Kecskeméti Lapok egyik heti értékeléséből idézzük: „Darabok és előadások minden nemével találkoztunk. Láttunk operettet, bohózatot, népszínmüvet és történelmi drámát". 218 Az 1897/98-as évadban 169 előadást tartottak, ebből 27 premier volt. A 169 előadáson 123 darab került színre: 6 tragédia 6 estén, 33 dráma 43 estén, 16 vígjáték 23 estén, 14 bohózat 20 estén, 26 operett 39 estén, 26 népszínmű 37 estén és 2 opera. 219 214 A Kecskeméti Lapok munkatársa a sokat támadott Miklósy Gyula színigazgató védelmében írta le a következőket: „Színházunk a rosszul berendezett színházak mintaképe... nehezen, vagy éppenséggel nem fűthető,... jövedelmet nem lehet csinálni benne. Karzata, mely tekintélyesen növelné a színigazgató bevételét, alig van. 150 emberrel megtelik a színház ... Az igazgató 1000 forint színházbért tartozik fizetni évadonként... A hazai viszonyok ismeretében egy ilyen társulatnak, mint amilyen Miklósy Gyuláé a havi gázsija 2000 forint. A kecskeméti színház átlagos bevétele 1200 és 1500 forint közt ingadozik. így a legkedvezőbb körülmények közt is egy 6 hónapos évadban ... a színigazgató, aki jól szervezett és nagy társulattal jön, kedves emlékekkel és 3000 forint deficittel vesz búcsút Bánk bán szülővárosától ... A színházlátogató közönség maximális igényekkel lép fel, míg a színtársulat elemi megélhetési gondokkal küszködik ... Miklósy Gyulának felrótták, hogy operettprimadonnája nem állta meg a helyét, gyarló volt a karszemélyzet, nagyon sok előadást rendezett és kifárasztotta vele a közönséget és a színészeket egyaránt... Noha a vádak igazságokat takarnak, ha szembeállítjuk ezekkel a tényeket, hogy egy kecskeméti színigazgató 200 forintos primadonnát és kitűnő kar személyzetet nem képes megfizetni, hogy az 1000 forintos színházbért csak úgy képes törleszteni, ha legalább 100 előadást rendez,... akkor Miklósy igazgató itteni működése sokkal méltányosabb megítélést érdemelne." — Kecskeméti Lapok 1883. április 8. 1.1. 215 LISZKA—HAJNÓCZY: i. m. 32. 1. 216 JOÓS: A vándorszínészettől. . . 48., 53., 59.,65. és 71. 1. 217 Pesti Ihász Lajos társulata az 1893/94-es évadban színre vitte Az ember tragédiáját, és nagy sikernek könyvelhette el, hogy háromszor előadhatta. — JOÓS: A vándorszínészettől... 59.1.; Micsey az 1899/1900-as évadban előadta a Népszínház híres millenniumi darabját, az Ezer évet, amelyet hatszor játszott a társulat. Ez volt az új színház első nagy szériája. — JOÓS: Korszakok ... 16. 1.; A sikeres operettek előadásszáma is 5—6 volt. — LISZKA—HAJNÓCZY: i. m. 28. 1. 218 Kecskeméti Lapok 1893. február 12. 1.1. 219 Ua. 1898. április 3. 1—2. 1.
