Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

homokos talajú", szőlőtelepítésre alkalmas közlegelőt, 2400 holdat pedig szántóterületté alakítottak, illetve bérbeadtak. Az építkezéshez szükséges anyagi eszközök biztosítása után, 1890. május 24-én pályázatot hirdettek a kiviteli és a műszaki tervek elkészítésére. A pályaművek benyújtási határidejét 1890. december 31-re tűzték ki. A város építési bizottsága betartandó követelményként előírta a tervezőknek, hogy a tervezendő épület a rendelkezésre álló 1817 négyszögöles területen legyen elhelyezhető, hogy összesen 5534 m

2 alapterületű hivatali helyiséget foglaljon magába és végül azt, hogy a fölhasználható építési összköltség: 350 000.— Ft lehet. A beérkezett jeligés pályamüveket elbíráló bizottság tagja volt többek között Steindl Imre, az Országház és Schulek Frigyes, a Halászbástya tervezője is. A bíráló bizottság jelentése szerint egyetlen pályázó sem maradt az építésre felhasználható, megjelölt összeghatáron belül. A 2500 forintos pályadíjat a „Sem magasság, sem mélység nem rettent" jeligéjű terv szerzői, Lechner Ödön és Pártos Gyula kapták. Második díjat, 1000 forintot nyert Steinhardt Antal és Láng Adolf

20 „Saxa loquuntur" jeligéjű pályaműve és Kolbenheyer Viktor „Omega" jeligés terve.

21 Mégis az első épület, amit Lechner Pártos Gyulával Kecskemét város megbízására tervezett — nem Kecskeméten, hanem Budapesten épült meg. Pontosabban Pesten, a Belvárosban, a Zöldfa utca (ma Veres Pálné u. 9.) sarokbérházaként. Érdemes röviden idézni történetét és építészeti sajátosságait is, mert a kecskeméti városházának bizonyos értelemben fontos előzménye. A Lechner-Pártos tervezete bérház fölépítése előtti időkben, korábban is voltak Kecskemétnek pesti házai, melyek azt a célt szolgálták, „hogy tudniillik a kecskeméti lakosok ott saját személyükben és kocsijukkal díjtalanul megszánhattak".

22 Az új épülettel az új gazdálkodás, a város vezetőinek gazdaságossági törekvéseivel egybehangzó szándék is megfogalmazódott — elvetették a régi gyakorlatot: az új pesti bérházban nem díjmentesen (mint régen), hanem bérért adták ki a szobákat, helyiségeket. A város tehát keresni akart pesti háza bérleteiből, pontosabban az volt a szándéka, hogy az építkezés költségeit mihamarabb visszanyerje. A fölépítés ugyanis jelentős összegbe került és ennek előtermetése sem volt problémamentes. Ráadásul a főváros 20 LANG, Adolf (1848—1913) 1890 körül társult Steinhardt Antallal. A prágai születésű Lang fontosabb művei: Magyar Színház (1897), a pécsi színház (1893—95), a pécsi városháza (1907), a kassai színház (1899), a szegedi kultúrpalota (1896). 21 Kolbenheyer Viktor (1858—?). A milleneumi építkezések során az egyik főkapu az ő tervei szerint készült. Művei: a losonci városháza, a hódmezővásárhelyi nyári színház és a szombathelyi víztorony. 22 Az idézeteket és a pesti bérház építéstörténetére vonatkozó adatokat Hornyik János: Kecskemét város pesti házbirtokának története című dolgozatából vettem. In: Emlékkönyv Hornyik János halálának félszázados évfordulója alkalmából. Kiadta a Katona József Társaság. Szerk.: dr. Garzó József. Kecskemét, 1935. 47—60.