Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón 1890—1919 SÜMEGI GYÖRGY Ma már nemcsak az építészek, művészet- és építészet-történészek, hanem a városlakók, várostervezők és vezetők számára is nyilvánvaló talán: Kecskemét legelsősorban a századfordulón emelt épületeivel írta be nevét a magyarországi építészettörténetbe. Idő kellett hozzá, hogy ez a fölismerés ilyen egyértelművé váljon, mivel a 60-as években (főleg az első felében) még egyöntetűen elutasították a szecessziót vagy értetlenül álltak a müvei előtt. Ezt az elutasító szemléletet képviselte Kecskemét máig legteljesebb építészettörténeti és műemléki összefoglalója is, amit az akkori városépítés (a századfordulós épületekre vonatkoztatva bizonyos fokig: városrombolás) szinte mértékül használt. Csak a 70-es évekre változott meg a magyarországi — így lassan a kecskeméti — szecesszió közértékelése. Ekkor már nem a polgári ízléstelenség túlcicomázott, túldíszített, sem megőrzésre, sem az erdeti állapot hűséges helyreállítására nem érdemesíthető műveit látták bennük, hanem éppen ellenkezőleg: egy történelmi és építészettörténeti korszak legfontosabb összművészeti kifejeződéseiként, a művészi várostervezés és alkotás legtudatosabb s legegységesebb helyi korszaka fontos tanúiként kezdték értékelni és helyreállítani-visszafogadni őket. A kecskeméti századforduló építészetét a 70-es évek előtt tervszerű alapossággal senki nem kutatta. A megjelent kisszámú publikáció ismeretterjesztő inkább, mint tudományos igényű. Még a Városképek-Műemlékek sorozat