Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

tárgyak mellett kiemelt helyet kapott a méter mértékrendszer ismertetése, minthogy azt 1876-ban vezették be az Osztrák—Magyar Monarchia területén.

170 A VKM 1875-ben beszüntette a felnőttoktatás anyagi támogatását, ezzel felbomlottak a kialakult szervezeti keretek is. A tapasztalt érdeklődés hatására az akkor már főreáliskolai tantestület úgy határozott, hogy folytatja a megkezdett munkát. A már korábban Böjti estélyek címen bevezetett felolvasó estjeit állította a cél szolgálatába. A munkába a Kecskemétvidéki Természettudományi Társulat is bekapcsolódott. 1883-ban megalakult az Országos Középiskolai Tanáregyesület Kecskeméti Köre, és ettől kezdve ez szervezte a Böjti estélyek programjait. Az egyesület tagjai között természetesen ott voltak a reáliskolai tanárok is, így a szervezeti változás nem jelentett gyökeres átalakulást. A Böjti estélyek előadói 1884-ben Felolvasó Társaságot alapítottak. Ez lényeges előrelépést jelentett, mivel a társaság működését nem korlátozta az idő. A Böjti estélyek előadásai ugyanis a böjti napokon zajlottak, míg a Felolvasó Társaság előadásaira bármikor sor kerülhetett. A társaság, amelynek tagjai túlnyomó többségben tanárok voltak, nem volt egyesület. Belőle alakult meg 1891-ben a Katona József Kör.

171 A századforduló után ismét jutott központi támogatás a nem iskolaköteles korú lakosság művelésére. Ennek körét azonban az eötvösinél lényegesen szűkebbre szabták. Nem a lakosság egészét, hanem csak a fiatalokat volt hivatva szolgálni. A VKM a 42 429/1907. számú rendeletével intézkedett a szabadoktatás rendszerének kialakításáról. Az Országos Szabadoktatási Tanácsot életre hívó 50 877/1911. VKM. számú rendelet fogalmazta meg a szabadoktatás célját: „A szabadoktatás .... annyit jelent, mint a társadalom közreműködésével az államnak minden polgárát bevonni a nemzeti közművelődés egyre szélesedő és erősödő áramlatába, az elemi iskola elvégzése után, serdülő kortól kezdve az ifjúsági egyesületek s a különböző továbbképző tanfolyamok, egyes és sorozatos előadások segítségével egészen a katonai szolgálat megkezdéséig."

17 2 Az Uránia Tudományos és Közművelődési Egyesület helyi munkásgimnáziuma a fenti cél gyakorlati megvalósítását szolgálta. A munkásgimnáziumok szervezeti szabályzata és tanterve szerint az intézmény középiskolát pótló ismereteket terjeszt. Általában a munkások, de főleg az iparostanonc-iskolát végzett és katonai szolgálat előtt álló fiatal segédek rendszeres tanítása a célja. Három évfolyamból áll, a tanítás a téli hónapokban, októbertől márci170 Ua. 1875. december 5. 3.1. 171 Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Szerk.: Matlekovits Sándor. Bp. 1898. IX. k. 361. 1. 172 DÉRI: i. m. 20. 1.