Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

usig folyik, legalább 22 héten át. A tananyag lényegében megegyezik a polgári iskola alsó négy osztályának anyagával. A három év alatt 11 tantárgyat (magyar nyelv, történelem, földrajz, természetrajz, természettan, könyvvitel, jogi ismeretek, alkotmánytan, számtan, mértan, szabadkézi rajz) tanulhattak a résztvevők, heti 12 órában. Ott, ahol a jelentkezők iskolai előképzettsége alacsony, előkészítő tanfolyamot kell szervezni. A tanfolyamra felvehető minden írni-olvasni tudó munkás, aki betöltötte a 16. életévét. A tanfolyam tantárgyai a következők voltak: magyar nyelv, gyakorlati számtan és mértan, egyszerű kereskedelmi és műhelyi könyvelés, a magyar nemzet története és földrajza, magyar irodalomtörténet, egészségtan. Az előkészítő tanfolyam heti óraszáma 6.

173 A kecskeméti munkásgimnázium működésére vonatkozóan az 1912—1917 közötti évekből vannak szórványos adataink. Az 1912/13-as tanévben az I. és a II. évfolyam működött. Az elsőre 51 tanuló iratkozott be, ebből 32 látogatta rendszeresen az előadásokat, de vizsgára csak 8 jelentkezett. A II. évfolyamra 35-en jelentkeztek, ebből 19 járt rendszeresen az előadásokra, vizsgára pedig 13 jelentkezett. A két évfolyamon 8 előadó összesen 252 előadást tartott.

174 Az 1913/14-es tanévben a II. és a III. évfolyama működött a munkásgimnáziumnak. A kialakult gyakorlat szerint az érdeklődők bármelyik évfolyam munkájába bekapcsolódhattak, nem kellett feltétlenül az I. osztályban kezdeniük a tanulást. Az országos előírással szemben mindenkit felvettek, aki tudott írni-olvasni és betöltötte a 16. életévét. A két meghirdetett évfolyamon a következő tárgyakat tanították: A középkor és az újkor történelme; Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza; magyar nyelv- és irodalom; számtan és mértan; könyvviteltan és kereskedelmi levelezés; alkotmánytan és egyéb jogi ismeretek, mint a váltó-, kereskedelmi és csődjog, az ipartörvény, a polgári rendtartás és a telekkönyv. Az előadók jogakadémiai, gimnáziumi,főreáliskolai és felsőkereskedelmi iskolai tanárok voltak.

175 Az 1914/15-ös tanévben az I. és a III. évfolyam indult be. Az órarendbe beleszólt a háború. Az I. évfolyamon a magyar nyelvtan, Magyarország történelme és földrajza, a közegészségtan, a számtan és a mértan mellett hadijogot tanítottak, a III. évfolyamon pedig szinte meghatározó szerepet kapott. Itt a tanrend a következő volt: A hadban álló országok legújabb kori története; a hadban álló országok földrajza; hőskölteményeink és harci líránk ismertetése; kereskedelmi és váltójog; könyvviteltan; elsősegélynyújtás baleseteknél és a háborúban.

176 A munkásgimnázium a követke173 Ua. 46-47. 1. 174 Kecskeméti Lapok 1913. május 17. 3. 1. 175 Ua. 1913. november 1. 3—4. 1. 176 Ua. 1914. november 15. 2. 1. és 1914. december 6. 3. 1. 3 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 33