Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

[. . .] hozzá épitetthetik [. . .]" 2 A város kulturális, zenei életének fényesebb oldalát jelentették a színházi események. Egy 1846-os beszámoló szerint „Kecskeméten a' mult század vége óta gyakran fordultak meg színész társa­ságok;" Természetesen alkalmi helyeken léptek közönség elé egy-egy fogadó­ban, iskolában, katonai lovardában. „Végül 1830 táján [. . .] Király Sándor ur saját költségén egy jókora színházat épített saját udvarán; 's később [.. .] nyári színpadot is (arénát); és így lőn az, hogy azóta jelesebb társaságok'jeles mutatványit láthatá, sőt néhányszor a' magyar opera, vagy dalszin-mü gyö­nyöreit is éldelheté Kecskemét, annyival inkább, mert a' nemzeti Pesti szín­ház fölépültétől fogva, annak több jeles, a' művészet fölsőbb fokára képzett egyénei is vendégként fölléptek színházunkban." 3 A Vahot Imre által felemlített Katona József és Petőfi Sándor költészeté­nek színvonalán álló zenei élet, mely „eredeti, ép és kitűnő jeles a maga nemében", persze nem bontakozott ki. Ugyanezt mutatják a korabeli és régebbi egyházzenei illetve iskolai emlékek. Az általam átnézett dokumentu­mok 4 csak megerősítették azt a nézetemet, hogy a történelmi és társadalmi körülmények nem tették lehetővé, hogy egy nagyhatású és jelentős zenei központ alakuljon ki a „hirös város"-ban. Soha nem volt főurak rezidenciája, legföljebb birtoka és nem volt püspöki székhelye a katolikus egyháznak. Ezek adhattak volna otthont fejlett, európai értelemben vett világi és egyházi zenei életnek. Az egyházi zenélésben a reformátusok a maguk jellegzetes, sok szempontból régies gyakorlatát folytatták. A katolikus templomokban, isko­lákban is inkább a hagyományőrző formák éltek. Kórusok működése azon­ban ezekhez a tradicionális formákhoz is szükséges volt. A zenei gyakorlat kiterjedtsége és intenzitása a hagyomány előírta kötelező mértéken túl azon­2 A kecskeméti piarista rendház História Domusa, 1714-től; utólag bekötött oldalakkal az 1940-es évek végéig. (A rendház tulajdona, a házfőnök kezelésében. A kötetnek jelzete nincs.) 1830. január 27., magyar nyelvű bejegyzés. 243. o. (A továbbiakban: História Domus, 1714-től.) 3 SZOKOLAY HÁRTÓ János: Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismerte­tése azaz: régibb kori és jelen állapotjának lehető hív előadása. írta: — . Kecskeméten, nyoma­tott Szilády Károly betűivel MDCCCXLVI. (Továbbiakban: Szokolay Hártó). 157—158. o. Hornyik János írja: „Tomori Szabó Sándor akkori kecskeméti tanár [Szokolay Hártó] verseit megsimítva, közben számos és tartalmas jegyzetekkel ellátva, a munkát annyira vitte, hogy [. . . ] 180 nyolcadrétü lapot foglal." 4 A régi kecskeméti zenei élet dokumentumainak kutatásával először 1973—74-ben foglal­koztam az MTA Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Oszálya, név szerint Legány Dezső osztályvezető megbízásából. Az összzegyűjtött adatok alapján két kisebb publikációm jelent meg, az anyag zöme — újabban előkerült adatokkal együtt — azonban itt jelenik meg először. Munkám alapjául a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a kecskeméti Református Könyvtár, a piarista rendház helyben és Budapesten, a ferences rendház jobbára Budapesten található, az evangélikus lelkészi hivatal iratai és néhány nyomtatott munka szolgált. Ezúton mondok köszö­netet mindazoknak, akik munkámat segítették. Külön köszönettel tartozom Kanyar József lektori munkájáért és Dobszay László kollegiális tanácsaiért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom