Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez
[. . .] hozzá épitetthetik [. . .]" 2 A város kulturális, zenei életének fényesebb oldalát jelentették a színházi események. Egy 1846-os beszámoló szerint „Kecskeméten a' mult század vége óta gyakran fordultak meg színész társaságok;" Természetesen alkalmi helyeken léptek közönség elé egy-egy fogadóban, iskolában, katonai lovardában. „Végül 1830 táján [. . .] Király Sándor ur saját költségén egy jókora színházat épített saját udvarán; 's később [.. .] nyári színpadot is (arénát); és így lőn az, hogy azóta jelesebb társaságok'jeles mutatványit láthatá, sőt néhányszor a' magyar opera, vagy dalszin-mü gyönyöreit is éldelheté Kecskemét, annyival inkább, mert a' nemzeti Pesti színház fölépültétől fogva, annak több jeles, a' művészet fölsőbb fokára képzett egyénei is vendégként fölléptek színházunkban." 3 A Vahot Imre által felemlített Katona József és Petőfi Sándor költészetének színvonalán álló zenei élet, mely „eredeti, ép és kitűnő jeles a maga nemében", persze nem bontakozott ki. Ugyanezt mutatják a korabeli és régebbi egyházzenei illetve iskolai emlékek. Az általam átnézett dokumentumok 4 csak megerősítették azt a nézetemet, hogy a történelmi és társadalmi körülmények nem tették lehetővé, hogy egy nagyhatású és jelentős zenei központ alakuljon ki a „hirös város"-ban. Soha nem volt főurak rezidenciája, legföljebb birtoka és nem volt püspöki székhelye a katolikus egyháznak. Ezek adhattak volna otthont fejlett, európai értelemben vett világi és egyházi zenei életnek. Az egyházi zenélésben a reformátusok a maguk jellegzetes, sok szempontból régies gyakorlatát folytatták. A katolikus templomokban, iskolákban is inkább a hagyományőrző formák éltek. Kórusok működése azonban ezekhez a tradicionális formákhoz is szükséges volt. A zenei gyakorlat kiterjedtsége és intenzitása a hagyomány előírta kötelező mértéken túl azon2 A kecskeméti piarista rendház História Domusa, 1714-től; utólag bekötött oldalakkal az 1940-es évek végéig. (A rendház tulajdona, a házfőnök kezelésében. A kötetnek jelzete nincs.) 1830. január 27., magyar nyelvű bejegyzés. 243. o. (A továbbiakban: História Domus, 1714-től.) 3 SZOKOLAY HÁRTÓ János: Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése azaz: régibb kori és jelen állapotjának lehető hív előadása. írta: — . Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly betűivel MDCCCXLVI. (Továbbiakban: Szokolay Hártó). 157—158. o. Hornyik János írja: „Tomori Szabó Sándor akkori kecskeméti tanár [Szokolay Hártó] verseit megsimítva, közben számos és tartalmas jegyzetekkel ellátva, a munkát annyira vitte, hogy [. . . ] 180 nyolcadrétü lapot foglal." 4 A régi kecskeméti zenei élet dokumentumainak kutatásával először 1973—74-ben foglalkoztam az MTA Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Oszálya, név szerint Legány Dezső osztályvezető megbízásából. Az összzegyűjtött adatok alapján két kisebb publikációm jelent meg, az anyag zöme — újabban előkerült adatokkal együtt — azonban itt jelenik meg először. Munkám alapjául a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a kecskeméti Református Könyvtár, a piarista rendház helyben és Budapesten, a ferences rendház jobbára Budapesten található, az evangélikus lelkészi hivatal iratai és néhány nyomtatott munka szolgált. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik munkámat segítették. Külön köszönettel tartozom Kanyar József lektori munkájáért és Dobszay László kollegiális tanácsaiért.
