Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

ban itt is mindig nagy mértékben függött egy-egy személy, zenei vezető ambíciójától, tehetségétől. Ezen túl természetesen a mindenkori társadalmi, történelmi körülmények is befolyásolták legalábbis a szervezett, „hivatalos" zenei életet, de részben még a folklorisztikus szokásokat is. Ezeknek például csökkenéséről adnak számot a múlt század eleji források. A kecskeméti zenei élet régebbi forrásai el ugyan nem apadtak, de elég gyengén csordogálnak. Ez egyik oka, hogy jelen dolgozatban átfogó képet nem adhatok róla. Célom inkább az, hogy az eredeti dokumentumok vagy a megbízható másolatok alapján számos adatot sorakoztassak fel. A törté­nelmi viszontagságok, a gyakori kecskeméti tűzvészek, a háborúk nem kímél­ték a régi idők tanúiul szolgáló papírokat. Ami megmaradt, mégis egy — a lehetőségekhez mérten sokszínű — zenei életet sejtet a maga sajátos, jellegze­tes alföldi mezővárosi vonásaival. A mégoly hiányos anyagok jóvoltából mégiscsak kibontakozik előttünk a református, a katolikus, az evangélikus egyház és iskolák zenei élete, majd a világi zenei szokások gazdag képe mintegy két évszázados időszakban, a XVII. sz. közepétől nagyjából a szabadságharcig. Kecskemét zenei emlékeinek lehető teljes feltárása még igen sok munkát ró a kutatókra. Ezért nem is szánom munkámat többnek, mint első próbál­kozásnak, mert — amint egyik fontos forrásmunkám szerzője, Nagy István hajdani református rektor-professzor írta a kollégiumi könyvtár alapításával kapcsolatban — „minden dolognak kitsiny az eredete; ha soha nem kezdünk, soha nem építünk!" 5 A REFORMÁTUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA ZENEI ÉLETE A templomi és iskolai zenei élet emlékei a török hódoltság és a reformáció idejében a kálvinistáknál nyúlnak legmesszebbre vissza. „Egy régi megron­gyolódott Protocollumból, melly még 1752 dik eszt[endő]ben megvolt, annyit láthatni, hogy már 1599 e[s] 1600 dik esztendőben mind Prédikátorjok mind oskola Mesterjek különössen volt." — írták „A Ketskeméti Reformata OS­5 Református Könyvtár (Továbbiakban: Ref. Kt.) NAGY István: Ketskeméti Helikon, vagy A' Helvétziai Vallástételt követő Ketskeméti Oskola nevezetesebb Történeteinek, az abban forgott Tanitóknak, és a' belőle került, s idővel jelesebb Hazafiakká vált Tanúlóknak előadása. Az Ekklésiai és Oskolai Jegyző Könyvekből, úgy szintén más még fenn lévő hiteles írásokból, összve szedte és ki adta — a' nevezett Oskolának Rectora, és Professora. 1564—1826. 154. o. (Továbbiakban: Nagy: Helikon). Kéziratos fogalmazvány és tisztázat. Tudomásom szerint nem jelent meg. Régi jelzete belül: Kecskeméti Főiskolai Könyvtáré. L. III. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom