Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

Adatok Kecskemét zenetörténetéhez 1599—1853 ITTZÉS MIHÁLY „Magyarország legnagyobb kiterjedésű s legnépesebb mező városa, Kecske­mét [. ..] itt a magyar alföld eredeti sajátságait, egyszerű szépségeit, fény- és árnyoldalait, s az erőteljes magyar népélet tiszta jellegét, mintegy öszponto­sulva lehet föltalálni. [...] ugy találtuk, miként Kecskemét múltja és jelene nagyon is sok, közlésre méltó nevezetességgel bir, s ezen úgynevezett paraszt város uriasabb nagy városainkhoz képest épen oly eredeti, ép és kitűnő jeles a maga nemében, mint például az itt született Katona József, vagy a több ideig itt lakott Petőfi pongyola természetű poézise, egynémely műköltőink czikornyás, mesterkélt műveinek irányában." — írta Vahot Imre 1853-ban, Kecskemét és a kecskeméti puszták című ismertetésének Bevezetésében. 1 Aki Kecskemét hajdani zenei életének emlékeit kutatja, hasonló következtetések­re juthat, mint a múlt századi krónikás: nemcsak általánosságban, hanem a muzsika területén is „nagyon sok, közlésre méltó nevezetességgel bír" Kecs­kemét. Hála — többek között éppen Vahotéknak — az akkori jelen vagy közelmúlt, tehát a XIX. század első felének, közepének „erőteljes magyar népélete", a folklorisztikus jellegű zenei vonatkozások tárulnak elénk a leggazdagabban. Nyilvánvaló, hogy a korábbi századokban ez a folkloriszti­kus jelleg a világi zenei életben méginkább uralkodó volt. A városi társada­lom mindennapjainak, méginkább ünnepeinek zenei gyakorlatában a kato­nazenénekjutott még fontosabb szerep. Az iskolák közül a piaristáké járt elől bizonyos fajta világi jellegű hangszeres és énekes produkciókkal. A szélesebb körű polgári jellegű zenei iskoláztatás igénye a reformkorban jelentkezett. Erről tanúskodik a piaristák egyik építési engedélye, amelyet a városi paro­chiának adtak iskolabővítés címén: „[. . .] ha idővel a Nemes Tanáts és Publicum Rajzoló és Muzsika Oskolát kívánna ez a felállítandó Oskolához 1 Kecskemét és a kecskeméti puszták. Közli Vahot Imre. In: Magyarország és Erdély képekben. I. kötet. Kiadják és szerkesztik: Kubinyi Ferencz és Vahot Imre. Pest, 1853. 83. o. Reprint kiadása: Kecskemét, 1980. (Továbbiakban: Vahot: Kecskemét). 20 Bács-Kiskun megye múltjából IX. 305

Next

/
Oldalképek
Tartalom