Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

ben, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az iparostanoncok iskoláztatására. Kérte, hogy a város az 1863. évi 308. számú határozata értelmében kötelezze a céheket arra, hogy gondoskodjanak a tanoncok iskolába járatásáról, továbbá érje el, hogy az iskolai bizonyítványok megszerzése ne csak formalitás legyen, illetve iskolai bizonyítvány nélkül ne lehessen tanoncot felszabadítani. A th. bizottság a kérésre feleletül leszögezte, hogy az 1859. évi iparrendtartás értelmében a céheknek bírság terhe alatt kell kötelezniük az iparosokat tanoncaik iskoláztatására. Ha akár a mesterek, akár a tanoncok mulasztást követnek el, a városnak az Iparegylet igazgatóválasztmányához kell fordulni, hogy az a saját közegei által gyakoroljon felügyeletet a tanoncok felett.

83 A város tehát elhárította magáról a felelősséget, ez azonban nem jelenthetett előrelépést a kialakult helyzetben. A tanoncoktatásban központi szerepet játszó rajztanár túlterheltsége tovább nőtt. A gimnáziumi tanítási kötelezettsége 1867-ben heti 16 óra volt, 1868-ban 22, 1869-ben 26. Emellett kellett volna tanítania a vasárnapi iskolába beírt 231 tanoncot. Mivel erre képtelen volt, kérte, hogy a város alkalmazzon mellé segédtanárt.

84 A th. bizottság a kérésnek eleget téve 1872-ben 2 segédrajztanári állást szervezett. A segédtanárok a kezdőket tanították, a rajztanár irányításával. Változtatott a th. bizottság a tanítás rendjén is. Ettől kezdve a négyosztályos vasárnapi iskolák felsőbb három osztályának növendékei közül csak azok voltak kötelesek látogatni a rajzórákat, akiknek a rajztudás a szakmájukban különösen fontos volt. A három rajzosztály közül az elsőben a rajz alapelemeit, a másodikban a szabadkézi és a körzővel való rajzolást, a harmadikban a szakrajzot tanították. Az órákat mindhárom osztály tanulóinak vasárnaponként 10-től 12 óráig tartották.

85 Ezzel az intézkedéssel csökkentették a tanulói létszámot, ezen keresztül pedig a zsúfoltságot, és így elodázhatták a tágasabb és jobban felszerelt rajzterem létrehozását. A következő években mind több testület szorgalmazta egy ipariskola felállítását. A helyi iparegylet pénzt, a ref. egyház telket is felajánlott a városnak a létesítendő iskola céljaira.

86 Az iskola megnyitására mindezek ellenére csak 1883-ban került sor, döntő részben a központi rendelkezések eredményeként. A 26 130/1883. VKM számú körrendelet értelmében ugyanis minden olyan községben, ahol legalább 30 iparostanonc volt, alsó fokú ipariskolát kellett felállítani, amelyben a rendelet szerint a népiskolában szerzett általános ismeretek továbbfejlesztése mellett a rajztanításra kell helyezni a fő súlyt. 83 Ua. 122/1869. 84 Ua. 426/1869. 85 Kgy. jkv. 444/1872. 86 Ua. 2/1870.