Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

A VKM nemcsak az iskolák felállításáról, hanem a szervezetükről, a rendtartásukról és a tantervükről is intézkedett. így az iparostanonc-iskola felállítása azt jelentette, hogy a tanoncoktatás Kecskeméten is a központi rendelkezések szerint alakult. A rendeletek szerint az iparostanonc-iskolák háromosztályosak, amelyekhez egy negyedik, ún. előkészítő osztály szervezhető az írni-olvasni-számolni nem tudó tanoncok számára. A tanterv az előkészítő osztályok számára az írás, olvasás, számolás és a rajz alapelemeinek elsajátítását írta elő. A rajz heti óraszáma 2, a többi tárgyé összesen 4 volt. Az I—III. osztályokban is heti 2 rajzórát írt elő a tanterv. Az I. osztályban az alapfogalmakat tanították, a másodikban mértani testeket rajzoltak, a harmadikban pedig figurális díszítéseket és egyszerűbb tárgyakat, tekintettel a szakmai kívánalmakra. Az olvasást, írást és fogalmazást összevontan, heti 2 órában tanították mindhárom évfolyamnak. Ugyanennyi időt fordítottak a számtan és a mértan tanítására. Az I—II. osztályban elemi mértant, míg a harmadikban ábrázoló mértant tanítottak.

87 A központi intézkedés következtében a tanoncok oktatására fordított idő megduplázódott, és az addig szinte kizárólagosnak tekintett rajzoktatás mellett helyet kaptak az oktatásban a közismereti tárgyak. Az iskola 1883. október 24-én kezdte meg a működését. Az első igazgatója, Szakács István korábban gimnáziumi tanár volt. Az iskola célja a th. bizottsági közgyűlésre készült előterjesztés szerint „az iparos osztály értelmi műveltségének, rajzolásbani ügyességének emelése, s ez által a hazai ipar felvirágoztatása". A th. bizottság döntése értelmében a három osztály mellé nem szerveztek előkészítő osztályt, bár a tanoncok között voltak írni-olvasni nem tudók is. A határozat szerint ezeket az ismétlőiskolákban kell megtanítani az alapismeretekre. A tanítás hétfőn, szerdán és pénteken 4-től 6-ig, vasárnap 9-től 12-ig tartott. Vasárnaponként csak rajzoktatás folyt. Az iskola az I. kerületi elemi népiskola épületében működött.

88 Az első években beindult három első osztályba 344 tanuló iratkozott be. A tervektől eltérően — már az indulás évében — előkészítő osztályt is nyitottak.

89 Az iparostanoncok után hamarosan megoldódott a kereskedőtanoncok oktatásának ügye is. Az alsó fokú kereskedelmi iskolák szervezését a 28 093/ 1884. VKM számú rendelet írta elő. Az előkészületek során felmerült annak 87 A 26 130/1883. VKM. sz. körrendelet melléklete írta elő mindezt. A 33 564/1893. VKM. sz. rendelet néhány területen változást hozott. Előírta, hogy milyen taneszközgyűjteményeket kell az iskoláknak beszerezniük, aminek következtében az iskolák felszereltsége lényegesen javult. Rendelkezett továbbá arról, hogy az iskolákban csak a VKM által engedélyezett tan- és segédkönyvek használhatók. 88 Kgy. jkv. 142/1883. 89 PASTHY: i. m. 135. 1.