Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
a fejlesztésben meg kell osztani a növekvő külterületi lakossággal akkor, amikor a fejlődésben lévő belterület nagy eszközhiányokkal küzd. A kiegyezést követő években Kiskunfélegyháza népoktatásának helyzete igen rossz volt. A belterületen 10 tantermet kitevő központi fiú- és leányiskola és 2 tantermet magában foglaló 2 tizediskola; a tanyavilágban 5 kezdetleges tanyai iskola állt a 20 ezer főt meghaladó lakosságú város iskolaköteleseinek képzése szolgálatában. Túlzsúfoltság, primitív körülmények jellemezték a korabeli helyi oktatást. A fejletlen iskoláztatás következménye volt, hogy a helyi 6 éven felüli népességből a férfiak 22%-a s a nőknek csupán 11%-a tudott írni és olvasni. Ez az arány alig érte el az országos átlag felét! A tarthatatlan állapotok felszámolására irányuló intézkedések csak nehezen bontakoztak ki. A népoktatási törvény megvalósítása érdekében első lépés: helyi kezdeményezésre, központi támogatással a Tisza ismétlődő árvizeitől fenyegetett és működésében gátolt csongrádi tanítóképzőt 1876-ban Kiskunfélegyházára helyezte a kultuszkormány. Ez a kultúrpolitikai intézkedés messzemenő és lényeges hatást gyakorolt a város szellemi életének és kulturális igényszintjének fejlődésére. 15 év múlva jutott Kiskunfélegyháza város vezetősége abba a helyzetbe, hogy eredetileg más célra épült épületek (ispotály, kaszárnya) átalakításával létrehozhatta a 6—6 tantermes Kossuth Iskolát és a Szent János téri Iskolát. A tanyásodási folyamat kényszerítő körülményei, a tanyák állandósulásának visszafordíthatatlan ténye arra szorította a város vezetőségét, hogy a tanyai lakosság számára is építtessen megfelelő és állandó jellegű iskolákat. 1890/91-re a várostól 9—10 km-re, a főközlekedési utak mellett felépült a tanyai iskolák (Kecskeméti úti-, Körösi úti-, Alpári úti-, Csanyi úti-, Szegedi úti-, Halasi úti-, Nagyszöllő úti-, Felsőgalambosi Iskola) külső gyűrűje. Az 5 km-es sugarú körben meghatározott beiskolázási körzethatárok különösebb elemzés nélkül is mutatják az elvárható eredményeket, sejtetik a széttagolt intézményrendszer olykor meddő erőfeszítéseit. A szellemi élet fejlődésének ezekben az években jelentős állomása volt a helyi algimnázium főgimnáziummá fejlesztése. A vázolt fejlődés eredménye, hogy a dualizmus végére az 1870-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva Kiskunfélegyházán az írni és olvasni tudók aránya a férfiaknál kétszeresére, a nőknél háromszorosára növekedett. Az egyesületekben és testületekben folyó társasélet, a közművelődés különféle eszközeinek és formáinak kialakítása is segítette a polgárosodásban nehézkesen előrehaladó helyi népesség szellemi életének fokozatos megerősödését, igényszintjének fejlődését. Tudjuk, hogy a helyi lapindítás, újságteremtés nem csupán kiadói szándék, hanem összetett feltételek kedvező együtthatásának függvénye. Nélkülözhetetlen a biztonságos gazdasági háttér, a nyomdaipar jelenléte, az újságot
