Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
előállítani tudó szellemi kapacitás és a potenciális olvasók száma, szellemi igénye. A kiegyezés utáni Kiskunfélegyháza gazdasági-, társadalmi- és kulturális viszonyainak változatos ismeretében is könnyen beláthatjuk, hogy az első lapindítási kísérletek itt miért történtek későbben, mint más környező alföldi városokban. Miért volt nagyobb és miért tartott itt hosszasabban a helyi hírlap megszilárdulásának vajúdása. Országos tapasztalat, hogy a helyi lapindításoknak a helyi nyomda létesítése az egyik legfontosabb feltétele. A hírlapkiadás első vállalkozói vidéken a nyomdatulajdonosok voltak. 2 Kiskunfélegyházán a helyi sajtó megteremtésének első évtizedében még helyi nyomda nem volt. Különféle magánszemélyek vállalkoztak lapkiadásra. A félegyházi hírlapokat Szegeden, Nagykőrösön és Szolnokon nyomták. A szegedi Bába Sándor 1874-ben sikertelenül próbálkozott Kiskunfélegyházán nyomdalétesítéssel. Hasonló sorsra jutott Haffner Sándor 1878. évi kísérlete is. A nyomdaipar 1867-től lett szabad ipar. Ez a szabadság abban állott, hgoy nyomdatulajdonos lehetett bárki, akinek vállalkozó szelleme és ehhez elegendő pénze volt! A tőkehiány is magyarázza, hogy közvetlenül a kiegyezés mezsgyéjén miért csak 89 vidéki nyomda működött az országban. A tőkés fejlődés egyik mutatója, hogy a kiegyezés után másfél évtizeddel már 327, a századfordulón pedig 531 nyomda volt üzemben vidéken. 3 Kezdetben az újságok az előállító helyi nyomdák népszerűsítői, propagálói, nemsokára a nyomdai szabad kapacitás felhasználói. A hírlapkiadás üzleti szempontjai később kerülnek előtérbe s válnak meghatározóvá. Ezt a folyamatot a kiskunfélegyházi hírlapkiadásban is világosan fel lehet ismerni, nyomon lehet kísérni. Az újság előállításának másik fontos tényezője az alkotó szellemi kapacitás megléte, illetve vannak minősége és hatékonysága. A helyi ismeretek birtokában megismételhetjük, hogy a kiskunfélegyházi hírlapirodalom megerősödése és elterjedése szempontjából nagyjelentőségű volt a tanítóképző időközbeni letelepítése. Ennek tanári karából kerültek ki kezdetben a sajtó önzetlen, áldozatkész és felkészült szerkesztői, munkatársai, akik pedagógiai küldetésük eredményes teljesítését, hatókörének kiterjesztését a toll erejével is vállalták. Ők képezték a jövő tanítóit, akik növendék korukban a szó és a betű terjesztői a tanyavilágban; munkába állva pedig a sajtó, az olvasás iránti érdeklődés tömegméretű kialakítói, kiszolgálói. A helyi hírlapkiadás nagyon jelentős művelői lesznek 1891-től a főgimnázium tanárai is. Az értelmiség egyéb rétegei: az ügyvédek, a jogászok, az orvosok, 2 SZOMORÚ: A ceglédi hírlapírás — Az első vidéki nyomdák és lapok 7. oldalon. 3 DEZSÉNYI—NEMES: A magyar sajtó. A kapitalista sajtó kibontakozása fejezetben.
