Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

„Nem lehet szabad az a nép, amelyik más népénet elnyom." Ez a marxi gondolat lehet az erkölcsi alapja a helyes nemzetiségi politikának. Amikor a nemzetiségi kérdéssel, nemzetiségeink szabadságával foglalkozunk, közvet­ve és közvetlenül a haza egészét érintő, sőt határainkon túli kérdésekkel is szembe kerülünk, nemegyszer Kelet- és Közép — Európa élő történelmét vallatjuk. A magyarországi nemzetiségek, „kisebbségi népcsoportok" Kővágó Lász­ló meghatározása szerint „kis létszámú, szórvány településű nemzetiségi csoportok, amelyeket etnikai, származási kötelékek fűznek más országokban élő nemzetekhez. Magyarország területére évszázadokkal ezelőtt, az állam alakulása után, általában önkéntes bevándorlás útján kerültek, olyan idő­szakban, amikor még nem volt kialakult nemzetük . .. (Itt említsük meg, hogy nyelvnemzetük irodalmi életével való kapcsolataik sokáig igen lazák voltak: meglepő épségben őriztek meg évszázadokkal ezelőtti hagyományo­kat is, amelyek nyelvnemzetükben már kihaltak." 2 ) Keveset szólunk, írunk nemzetiségi örökségünk haladó vanásairól. Pedig vannak ilyenek is, amelyeket magunkénak vallhatunk. Ezek közé tartoznak 1848—49-ben a magyarok és a nemzetiségek közötti megbékélési kísérletek, s a közvetlenül a szabadságharc bukása előtt megszületett nemzetiségi tör­vény. A Szegeden elfogadott nemzetiségi törvény volt az, amely végül is elismerte az ország területén lakó minden népiség szabad kifejlődését. „A legjobb magyar hazafiak helyeselték, hogy a más nyelven beszélők megkapják az őket megillető jogokat, hogy a más népekkel egyenrangúaknak és egyenjogúaknak érezhessék magukat. Martinovics Ignác, (aki éppen a többnemzetiségű Bajához kötődött erős szálakkal) s később Wesselényi Mik­lós is közéjük tartozott. Úgyszintén Széchenyi István is. Mocsáry Lajos, akit sokan a legnagyobb magyar nemzetiségi politikusnak tartanak, s szabadságharc bukását követő esztendőkben égető kérdésnek nevezte és egyre hangosabban és sürgetőbben követelte a nemzetiségi kérdés megnyugtató módon való megoldását. így vágya teljesült, 1861-ben létrejött az országgyűlés nemzetiségi bizottmánya." 3 Mocsáry 1874—75-ben Kecske­mét, majd később Kiskunhalas országgyűlési képviselője. Ami annyi, de annyi gondot és — sokszor hiábavaló — munkát okozott a legjobbaknak is hazánkban százegynéhány év óta már, azt Jásziék, (egykori nemzetiségi miniszter) Károlyiék nyomán kiteljesítve csak a Magyar Tanács­köztársaság volt képes megnyugtató módon rendezni, megoldani. Tisztelet­2 ZELEI Miklós: Nemzetiségi szövetségeink alakulása. (Cikk) Magyar Hírlap: 1983. aug. 20. 16. évf. 197. sz. 8. p. 3 VARGA Mihály: Fejezetek a Bács-Kiskun megye területén élő nemzetiségek történetéből. Kecskemét, (Kézirat) 1978. 7—9. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom