Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

ben tartani az önrendelkezési jogot, a magyar történelemben először számoltak le határozottan és félre nem érthetően, maradéktalanul a nemzetiségi elnyomással. Ami viszont azután jött — 1919. augusztusát követően — az szomorú ugyan, de érthető és világos. Ma, közel másfélszáz év távlatából elismeréssel hajtjuk meg zászlónkat a nagy elődök előtt, feltárjuk és elemezzük az általuk elkövetett hibákat nem azért, hogy elítéljük őket, hanem azért, hogy a régi hibákat mi ne kövessük el. A nemzetiségek sajátos jogainak érvényesüléséről külön törvények, jogszabályok, rendeletek intézkednek. Ezek egyik legfontosabbika a nemzetiségi nyelvek iskolai oktatására vonatkozó törvény. „A nemzetiségek oktatásügye az egész nemzetiségi kulturális tevékenység alapját képezi. Mondhatnánk azt is, hogy a jó nemzetiségi oktatás a nemzetiség fennmaradásának, továbbélésének egyik legfőbb záloga, a nemzetiségi lét megőrzésének egyik előfeltétele. Különösen így van ez a magyarországi nemzetiségek esetében, ahol igen erős a spontán asszimilációs folyamat, s a nemzetiségi dolgozók zöme gyakran jobban ért és beszél magyarul, mint anyanyelvén."

4 A nemzetiségiek közművelődési folyamatai ma már az általános művelődéspolitikának szerves részeként valósulnak meg, kultúránkat gazdagítják, egyúttal jól szolgálják hazánk nemzetközi kapcsolatait. A nemzetiségi létből fakadó sajátossága, hogy elsősorban a nyelv megtartása és a jellemző hagyományok ápolását célozza. A nemzetiségi közművelődés kérdéseiről gondolkodva vezérelvünk: az internacionalizmus érvényesüléséhez a kultúra területén nem elmosni kell a nemzeti, nemzetiségi sajátosságokat, hanem teljes mélységükben fel kell tárni a nemzetiségi kutúrák haladó vonásait, mivel enélkül nincs gyümölcsöző fejlődés, akadozik a társadalmi haladás. Nagy örömömre szolgált hogy a közművelődési törvény parlamenti vitájához én is hozzászólhattam. Ebből idézek: „Bács-Kiskun a többnemzetiségű megyék közé tartozik, a nemzetiségiek közül a legtöbben — délszlávok és németek — szűkebb pátriámban, választókörzetemben, a bajai járásban élnek, szlovákok pedig a megye középső részén. Megyénkben eddig is jelentős eredmények születtek a nemzeti kutúra ápolásában. Van nálunk országosan is jó hírű nemzetiségi énekkar, zenekar, tánccsoport, pávakör, fejlődött a nemzetiségek történetével, gazdasági életével, néprajzával kapcsolatos helytörténeti munka is. Nemzetközi rangú rendezvényünk a népek barátságát ápoló Duna menti folklórfesztivál. 4 HERCZEG Ferenc Az MSZMP nemzetiségi politikája. Bp., 1976. Kossuth Könyvkiadó. 57-p.