Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára
nált. 4 A város megnevezést még ebben az időben nem tekinthetjük állandónak, mert még 1393-ban is falunak nevezték, bár éppen vásárát említették. 5 1415-ben Borbála királyné már városnak mondja: „ ... in civitate nostra Kechkemeth ..." bár ez valószínűleg nem jelenti a tényleges szabad királyi városságot, hanem csak a királyné saját birtokain belüli előkelő rangját fejezte ki. 6 Kecskemét tényleges jogállása a XV. században mezőváros (oppidum) volt, amint Zsigmond király 1423. évi oklevele tanúsítja. Itt már a városi önkormányzat szerveit is említi és megkülönbözteti Nagykőrös helységtől, u. i. a kunok védelmében kelt rendeletét a földesuraknak, azok Nagykőrös helységbeli tisztviselőinek és adózó jobbágyainak, valamint Kecskemét mezőváros bíráinak, esküdtjeinek, más polgárainak és valamennyi lakosának írja. 7 Zsigmond egyébként 1424-ben nagy birtokot ajándékozott Borbála királynénak, ezt a rendek és Albert osztrák herceg még kiegészítették Kecskemét várossal is. 8 Tehát a királynék uradalmához tartozott. Később Albert 4 BÁRTFAI SZABÓ László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002—1599-ig. Bp. 1938. 85—86. p. „ ... ubi a plaga meridiei esset una sylva tulherdew dicta, que sylva esset usualis trium oppidorum seu villarum Chegled predicte Keurus et Kechkemeth nominatarum .. ." BAKÁCS István: Iratok Pest megye történetéhez 1002—1437. Bp. 1982. is közli. „ . . . ahol dél felé van a thulerdew, amelyet három város: Chegled, Keurus és Kechkemeth közösen használ. .." 5 Zsigmondkori oklevéltár. 1. (1387—1399). Összeáll. MÁLYUSZ Elemér. Bp. 1951. 3215. sz. 356. p. „ .. . a váci káptalan az alperest előbb Wagh-i birtokrészéből, majd Pesth Civitas, Hathowan és Kechkemeth falvak vásárain megidézte ..." Mint érdekességet meg kell említenünk, hogy több helyen is szerepel egy 1408-asnak mondott oklevél, melyben Kecskemét neve is előfordul. BÁRTFAI-SZABÓ i. m. 124. p. 514. sz. alatt ismerteti, hivatkozva a Kecskeméti Lapok 1879. évi 30. számára. Az adatot ellenőrizve kiderült, hogy az ismertető cikkbe sajtóhiba csúszott be, mert a teljes egészében leközölt szövegben 1508-ra keltezték. (Tartalmilag is oda tartozik, ugyanis magánföldesurak ügyéről szól.) Bártfai-Szabóra és a Kecskeméti Lapokra hivatkozva Mályusz Elemér is bevette a Zsigmond kori oklevéltár-ba (2. köt. Második rész (1407—1410). 126. p. 6035. sz.) Bártfai-Szabó egyébként a helyes keltezés alatt is felvette a művébe: 323. p. 1243. sz. 6 HORNYIK i. m. 1. köt. 199. p. 4. sz. oklevél. Például Nagy Lajos Kalocsát és Vácot civitasnak írja, de mint érseki illetve püspöki várost megkülönbözteti a szabad királyi városoktól. (NAGY, Ludovicus: Notitiae politico-geographico-statisticae ... Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. Buda, 1828. „Civitates lib. reg. Buda, Pestinum" 237—241. p. „Civitates Archi, et episcopales Colocza, Vaczium" 241—242. p. 7 HORNYIK i. m. 1. köt. 202. p. 5. sz. oklevél. „Fidelibus Nostris Egregio Filio quondam Leustachii Palatini de Illswa Comiti Nostro Zoliensi, Leustachio ac Ladislao et Joanni Filiis Desew de Gerke, necnon Officialibus et Tributariis ipsorum in eorum Possessione Kewres, pro tempore constitutis. Item Judici et Juratis, caeterisque Civibus, et universis Hospitibus Oppidi Nostri Kechkemet vocati, Salutem et Gratiam." Gyárfás István: A jász-kunok története 3. köt. 1301—1542. Szolnok, 1883. 577. p.-re hivatkozva Bártfai-Szabó is említi. (I. m. 148. p. 599. sz.) 8 BÁRTFAI-SZABÓ i. m. 149. p. 601. sz. GYÁRFÁS i. m. 3. köt. 102. sz. 580. p. „ .. . oppidi seu civitatis Kechkemeth cum tributo in eadem habito, ac unacum Comanis Reginalibus, prope eandem Kechkemeth . . ."
