Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára
király is feleségének, Erzsébetnek adományozta, aki azután 1439-ben elzálogosította, így jutott magánföldesurak kezére, s többet nem került vissza a királyi birtokok közé. A földesurak többször cserélődtek, míg 1456-ban Szilágyi Erzsébet és fiai Lábathlani János részére íratták át. Az átíratást V. László király még abban az évben megerősítette, s ekkor sorolták fel a Kecskeméthez tartozó 6 pusztát: Juhász-, Koldus-, Kolos-, Hethyen-, Terechegyházát és Ballóságot. 9 Ezek az oklevelek a Vay család levéltárában voltak és Hornyik János várostörténetének megírásakor még nem ismerhette őket. 10 Közölte azonban Mátyás király 1460-as megerősítő levelét, mely igazolja az előzőket, u. i. Kecskemétet vámjával és elhagyott egyházaival együtt írták át 5000 aranyforint értékben. 11 Ennél a kérdésnél egy kis kitérőt kell tennünk, ugyanis Mátyás király oklevelében Kecskemétet és elhagyott egyházakat (ac ecclesiis desertis) említenek, az V. László-féle megerősítő levél pedig a hozzá tartozó hat pusztát sorolja fel. Ezt kétségessé teszi az, hogy a felsoroltakkal azonos nevű puszták voltak a környéken, de nem Kecskemét város határában. Legtovább Hetény fordul elő, mely még a török korban is önálló puszta volt Vacs közelében. 12 1434-ben Cegléd területén volt „Teretheghaz", e többször is előforduló Töröttegyház-át Bártfai Szabó Törtei faluval azonosította, de megkülönböztet9 HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. 15—16. p. a magyar fordítás. Az eredeti szöveg 62. sz. jegyzetben, 96. p.: „1456. Ladislai regis Confirmationales, qui Inscriptionem Ladislai de Hunyad et Matthiae de Eadem, necnon Elizabethae Matris eorundem, Joanni filio Michaelis de Lábathlan, quod Oppidum Kecskemeth et appertinentias, videlicet déserta Juhászegyház, Koldus-egyház, Kolos-egyház, Hethyn-egyház, Ballóság et Terech-egyház intra declarato modo factam confirmavit." 10 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. 3. köt. Kecskemét, 1862. 15. p. említi, hogy nem sikerült a Vay-család berkeszi levéltárába kutatási engedélyt szereznie, s így nem ismeri az ottani anyagot. Ugyanezt megemlíti gazdaságtörténetében is i. m. 15. p. 11 HORNYIK i. m. 1. köt. 7. sz. oklevél 210. p. A kritikus szövegrészt „ac ecclesiis desertis"-nek írja, ugyanakkor e kötet 162 . p. 5. sz. jegyzetben „cum ecclesiis desertis", éppenúgy mint a gazdaságtörténetben (i. m. 16. p.). Az oklevelet említi Hornyik művére hivatkozva Bártfai-Szabó is (i. m. 217. p. 839. sz.) „Kecskemétet vámjával és elhagyott templomaival". 12 KÁLDY-NAGY Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Bp. 1977. Pest megye múltjából. 3. köt. 106. p. 169. sz. alatt Vacs közelében jelzi. Káldy Nagy Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri. Ankara, 1971. 402. sz. 319. p. Heté néven tünteti fel. Hetényre vonatkozóan ezenkívül az alábbi adatokat találtuk: 1409. január 22. Hernádi Dénes hernádi birtokából — a budai káptalan előtt — két részt átengedett a rokonainak. Az átengedett részek határa a hernádi Szent Kereszt egyház közepétől, az ablaktól indult ki, délre tartott a Chereche nevű rétig Hetény (Hetyn) irányában. (Bártfai-Szabó i. m. 125. p. 519. sz.) Bakács Istvánnál (i. m. 339. p. 1231. sz.) az említett rét Cherechye, Hetény Hetyn néven szerepel. A Zsigmondkori oklevéltárban (i. m. 2. köt. Második rész. 202. p. 6559. sz.) Cherethye és Hetyn található.
