Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN: Kecskemét város Levéltára

Kecskemét város levéltára BÁLINTNÉ MIKES KATALIN A kecskeméti levéltár történetét kisebb próbálkozások, hosszabb-rövidebb ismertetések után dr. Balanyi Béla levéltár-igazgató állította össze 1957— 1958-ban. Jelen tanulmányunk alapját az ő kéziratai jegyzetei és a Levéltári Szemlében megjelent cikke képezik.

1 Feldolgozását gondos kutatómunkával alapozta meg, így csak az azóta eltelt időszak néhány fontosabb változásának ismertetésével és Kecskemét város közigazgatásával kapcsolatos kutatásaink eredményeivel egészítettük ki adatait. Szeretnénk, ha jelen tanulmányunk a levéltári anyag bemutatása által megkönnyítené a tájékozódást és elősegítené a város történetének jobb megismerését. A VÁROS KIALAKULÁSA ÉS JOGÁLLÁSA Kecskemét várossá valószínűleg csak a tatárjárás utáni időben fejlődött, előtte egyike lehetett a Duna—Tisza közét benépesítő sok kis falunak.

2 A későbbi várost először 1353-ban mint Ágasegyház pusztával szomszédos helységet (possessio) említik az oklevelek.

3 A korabeli viszonyok között viszonylag gyorsan fejlődött, 1368-ban, határjárás alkalmából említenek Cegléd déli határán egy „Tulherdew" (Tölgyerdő) nevű erdőt, melyet három mezőváros vagy falu „Chegled", „Keurus" és „Kechkemeth" közösen hasz1 BALANYI Béla: Fejezetek Kecskemét város levéltárának történetéből. Levéltári Szemle. 10. évf. 2. sz. 1960. 122—132. p. BALANYI Béla: Kecskemét város levéltárának története. Kézirat. Kecskemét, 1957. és 1958. Mindkét kézirat hiányos. Az 1957. éviből hiányoznak a jegyzetek, az 1958. éviből a 15—29., 59—71. lap. Ezek a részek jelentek meg a Levéltári Szemlében. 2 SZABÓ Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bp. 1938. 9. p. „Kecskemét környékén tíz év óta több mint 30 község lakóhelyeit, temetőit és templomait ásattam fel (Lásd a térképet)." 3 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. 1. köt. Kecskemét, 1860. Oklevéltár 2. sz. 197. p.