Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

dására. Kinevezése évében jelentős ellenállással is meg kellett küzdenie, a népiskolai tanítók ugyanis az önállóságukat veszélyben érezve szembehelyezkedtek vele, személyében is nemegyszer sértették. Emiatt le is mondott az állásáról, lemondását azonban a közgyűlés nem fogadta el.

18 Pásthy Károly a kecskeméti közoktatásügyről írt munkájában elmondta, hogy a népiskolai igazgatói működésének kezdetén a feladatok sokaságával találta szembe magát. Az iskolalátogatásai során a törvény és a tanterv által előírt tanításnak csak a nyomait találta. A tanulók többsége 2—3 évet töltött az első osztályban, a felsőbb osztályokat csak kevesen végezték el. Iskolába jóformán csak az járt, aki akart, és akkor iratkozott be, amikor neki tetszett. A tanév csak névleg kezdődött szeptemberben, a valóságban csak október közepén, a városszéli és a pusztai iskolákban pedig még később. Az iskolák többségében nem volt 5. és 6. osztály. Az iskolaépületek többsége célszerűtlen, a berendezése pedig hiányos volt. A tanítói munkafegyelem is kívánnivalókat hagyott maga után. A tanítók sokszor bejelentés nélkül maradtak távol az iskolától, és gyakoriak voltak az egymás közötti torzsalkodások is. A többségük továbbra is a felekezeti tanterv szerint, a megszokott módon tanított, a népoktatási törvény alapján kiadott miniszteri tanterv csak évek múltán ment át a gyakorlatba. A folyamat gyorsítására Pásthy Károly tanítói értekezleteket szervezett.

19 A város később, az anyagi erőinek növekedtével egyre többet tudott vállalni a népiskolai oktatás színvonalának emelése érdekében. Az egy-kéttantermes, a városban szétszórtan, nem megfelelő épületekben lévő iskolák megszüntetése érdekében már 1873-ban felmerült a th. bizottságban a város tankerületekre való felosztásának gondolata. A javaslat szerint a várost négy tankerületre kell osztani és mindegyikben 4 fiú- és 4 leányosztály elhelyezésére alkalmas épületet kell emelni, lehetőleg a kerület központjában. A tankerületek javasolt beosztása a következő volt: I. kerület a Temető utca és a Széchenyi tér között; II. kerület a Széchenyi tér és a Halasi nagy utca között; III. kerület a Halasi nagy utca és a Csongrádi nagy utca között; IV. kerület a Csongrádi nagy utca és a Temető utca között. A javaslat szerint az I. és a II. tankerület iskolái mielőbb felépítendők, míg a másik két iskola megépítése egy ideig még elodázható. A közgyűlés elfogadta a javasolt kerületi beosztást és kötelezettséget vállalt arra, hogy az iskolaépületek ügyében intézkedik.

20 Az I. kerületi népiskola 1881-re készült el, 12 tanteremmel.

21 1883-ban a közgyűlés Muraközy János 18 Ua. 405/1877. 19 PÁSTHY: i. m. 47^9. 1. 20 Kgy. jkv. 550/1873. 21 Ua. 38/1881.