Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

tanácsnok javaslatára módosította az iskolaépítkezésekre vonatkozó eredeti elképzelést, amennyiben hozzájárult ahhoz, hogy a tervezett 4 kerületi iskola helyett csak hármat építsenek.

22 A II. kerületi népiskola építését csak 1887ben kezdték meg. Az épület 8 osztályteremből, előcsarnokból és egy iskolaszolgai lakásból állt,

23 1888-ban készült el.

24 1891-ben újabb közgyűlési határozat született a városi népiskolák ügyében. Az iskolaszék azt javasolta, hogy a III. kerületi népiskolát a Kistemplom téren építsék fel, és sürgette néhány kisebb iskola felépíttetését: a Csongrádi kis utcán 4, a Halasi kapu és a Széles utca között, valamint a Máriavárosban 2—2, a Muszájban pedig 1 tanteremmel.

25 A Kistemplom téri iskola építéséhez 1892-ben kezdtek hozzá és 1893-ban fejezték be, az eredetileg tervezett 10 helyett 11 tanteremmel. A Muszáj külvárosi iskolát 1892-ben adták át. A többi építkezés is lendületesen haladt, olyannyira, hogy az 1897/98-as tanévben a működő 42 községi iskolai osztályból csupán 7 maradt a régi helyén.

26 Az új iskolák a városnak kb. 160 ezer forintjába kerültek

27

, erőteljesen igénybe vették a város anyagi erőforrásait. A tanügyi kiadások csökkentése érdekében a város az iskolafenntartási költségek egy részét megpróbálta államsegélyből fedezni. Lestár Péter polgármester 1881-ben vetette fel ezt a lehetőséget. A közgyűlés elé terjesztett indítványában vázolta a városnak a közoktatás fejlesztése érdekében tett és még szükséges kiadásait, és megállapította, hogy a rendelkezésre álló eszközök nem elegendők a megkezdett munka befejezésére.

28 A közgyűlés által kiküldött bizottság osztotta a polgármester véleményét. A bizottsági jelentés rögzítette, hogy a város évenként 42 ezer forintot költ a közoktatásra, és hogy ezt a szintet tartani tudja, már 1881-ben 15 %-os községi pótadó kivetésére kényszerült. Ezzel a törvény által engedélyezett 5 %-os iskolai adó kirovásánál lényegesen tovább ment, de még így sem tudja biztosítani a szükséges kiadások fedezetét.

29 A városi felterjesztésre a minisztérium évi 6000 forint államsegélyt utalt ki. Az összeget a polgári leányiskola fenntartására kellett fordítani, az ott felszabaduló összeget hasznosíthatta a város a közoktatásügy más területein.

30 22 Ua. 224/1883. 23 Ua. 23 és 31/1887. 24 Ua. 162/1888. 25 BKML. Kecskemét th. város Iskolaszékének jegyzőkönyve (a továbbiakban: iskolaszéki jkv.) 65/1891. 26 PÁSTHY: i. m. 52.1. 27 Uo. 28 Kgy. jkv. 272/1881. 29 Ua. 320/1881. 30 Ua. 285/1882.