Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

üdvös voltáról". A tulajdonában volt 15 iskolahelyiséget azzal a feltétellel engedte át, hogy azok egyévi felmondással bármikor visszavehetők. Kikötötte, hogy az iskolában alkalmazott 15 tanítót változatlan fizetéssel vegye át a város, továbbá hogy a csatlakozásuk miatt emelje fel a községi iskolaszék taglétszámát. A th. bizottság elfogadta a feltételeket és úgy határozott, hogy 1876-tól átveszi az iskolákat, az iskolaszék tagjainak számát pedig 30-ról 40-re emelte.

14 A katolikus iskolák átvétele ennek megfelelően 1876. január l-jével történt meg. Hamarosan követte a példát az izraelita egyháztanács is, amely korábban mereven elzárkózott iskolája községesítésének gondolatától. Mivel a törvény által előírt hatosztályos iskola fenntartási költségeit nem tudta biztosítani, előbb városi segélyért folyamodott, majd miután ezt nem kapta meg, 1877. január l-jétől városi kezelésbe adta az iskoláját.

15 így 1877-től kezdve Kecskemét valamennyi elemi népiskolája községi jellegűvé vált. Pásthy Károlynak, a községi népiskolák első igazgatójának a véleménye szerint a szervezeti átalakulás nem jelentett azonnali kedvező változást az iskolák életében. Az iskolába járó gyermekek száma átmenetileg csökkent és lazult a tanítási fegyelem. Pásthy ezt úgy magyarázta, hogy míg a felekezetek lelkészei hivatali kötelességüknek tartották és kellő szakértelemmel gyakorolták is az iskolák felügyeletét, addig a községi iskolaszék szervezeténél fogva sem volt képes a szakszerű felügyelet ellátására. Megoldhatatlan feladatot jelentett a számára az addigi öt különböző tanrendszernek a törvény szerinti egységesítése, illetve megvalósításának ellenőrzése.

16 Az e téren jelentkező gondok megoldására szervezte meg a város 1877-ben a népiskolai igazgatói státust. A népiskolai igazgató feladata a népiskolák ellenőrzése, a népiskolai intézmény egyöntetűségének és egységes szellemének biztosítása, valamint a népoktatási intézmények feletti általános felügyelet gyakorlása volt. Ez az intézkedés sem jelenthetett azonban lényeges változást, mert a város — elsősorban anyagi okokból — nem főhivatású egyént alkalmazott erre a posztra. A tisztségre megválasztott Pásthy Károly főállásban a polgári leányiskola igazgatója volt. Igaz, hogy az első éves működését kísérletnek tekintette a th. bizottság, ez a helyzet azonban jónéhány évig fennmaradt.

17 Nem nehéz elképzelni, hogy bármilyen nagy munkabírású is volt Pásthy Károly, a polgári leányiskolái igazgatói és tanári feladatai ellátása mellett nem sok ideje maradt a népiskoláknál jelentkező feladatok megol14 Ua. 652/1875. 15 Ua. 18/1877. 16 PÁSTHY: i. m. 45-^6. 1. 17 Kgy. jkv. 301/1877.