Bács-Kiskun megye múltjából 8. - A kecskeméti Református Jogakadémia évkönyvei. Repertórium (Kecskemét, 1983)

A református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében: Az intézet szervezetének fejlődése és igazgatása - 1831 - 1874

ta volt a jótétemények, tanítóságok stb. kezelése, a tanulók felvétele és elküldése, nagyobb kihágások feletti ítélkezés, "... a könyvtár, museumok, tőkepénzek, épüle­tek jó karban tartására való" felügyelés. A harmadik vezető testület volt az "igaz­gatói szék", melynek elnöke volt az igazgató, tagjai pedig a "főiskolai senior s az iskolai szék által évenként választott esküdt - juratus - deákok". A coordinatiot a 7 Helytartótanács is jóváhagyta. * Az intézmény 1848/49-ig e szabályok szerint állt fenn, de "Az intézet organicus működése az akkori mozgalmak miatt..." megszűnt és a coordinatiot is mellőzték. 1850-ben adták ki az "Entwurf"-ot, mely bevezette a nyolc osztályos gim­náziumot. A kecskeméti református iskola 1851/52-ben 12 tanáros, teljes gimná­ziummá alakult, de 1854--ben - anyagi okokból - átmenetileg algimnáziummá süllyedt. 1856. elején elhatározták, hogy ismét nagy gimnáziummá emelik és 3000 forinttal se­gélyezik a teológiai intézetet is. A teológiai intézet I860, februárjáig működött. Megszűnésének okait és körülményeit ismertette a kecskeméti református egyházi közgyűlés 1859. december 10-i határozata. "^* A teológiai fakultás megszüntetése után csak 6 osztályos gimnázium és 3 é­ves bölcsészeti tanfolyam maradt Kecskeméten, ezért az Iskolaszék elhatározta ­az I836-OS engedély alapján - a jogi tanfolyam visszaállítását és 1860-ban meg is 11 kezdték a harmadéves bölcsészhallgatók jogi oktatását. * Az oktatás kiszélesíté­se érdekében 1862. júniusában elhatározták a 2. évfolyam felállítását és a jogi szaktárgyak előadására Csilléry Benő ügyvédet, Pest megyei ügyészt tanárrá vá­12 lasztották, ' A szervezést az egyházkerület is jóváhagyta azzal, hogy három fel­sőbb szintű iskoláját egy teljes főiskola részeként fejleszti, ennek keretében a teo­lógia Pesten, a tanitóképző Nagykőrösön és a jogakadémia Kecskeméten mükö ­1? / dött. A kecskeméti gimnázium bölcsészeti 3. osztályát két fakultásra osztottak, az egyiket a négyéves pesti teológia, a másikat a kétéves jogi szak első évének te­kintették. A tanerők száma is szaporodott: 1862. októberében Mádi Pál orvos, az intézet egykori növendéke elvállalta - fizetés nélkül - a törvényszéki orvostan ok­tatását. I863. júniusában pedig az egyházkerület által létesített tanszékre megvá­lasztották Dékány István kecskeméti származású, pesti ügyvédet. Az iskola kormányzótestületei a korábbiakhoz hasonlóan három fokozatban működtek. Az egyházkerületi közösigazgatóság ".. .a három-egy iskola közös kor­mányzását. .." intézte, a helybeli iskolai szék és a tanári szék pedig a helyi ügye­ket. Az iskolaszék hatáskörébe tartozott a felsőbb határozatok végrehajtása, a je­lentések elkészítése, a választandó tanárokra javaslat készítése, a tandijak megál­lapítása, a gyűjtemények stb. feletti felügyelet és évenként az igazgató-tanár meg­választása, A tanári szék az iskolai fegyelem fenntartásával, a hallgatók felvételé­vel és osztályzásával foglalkozott. Az iskolaszéknek - a rajztanár kivételével - va­lamennyi tanár a tagja volt, A szervet az egyházkerület 1861-ben újjászervezte, u­gyanannyi egyháztanácsost bizva meg a közreműködéssel, ahány tanár tagja volt, 1 4 Először 1862, július 14—én ült össze. 1862/63-ban a jogi oktatás tehát két évfolyamú volt, a bölcsészeti harma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom