Bács-Kiskun megye múltjából 8. - A kecskeméti Református Jogakadémia évkönyvei. Repertórium (Kecskemét, 1983)
A református Jogakadémia története az évkönyvek tükrében: Az intézet szervezetének fejlődése és igazgatása - 1975 - 1924
dik osztály pedig előkészitő jelleggel működött. Már a következő tanévben három évfolyamúvá szervezték át. A harmadik tanszéket 1864-ben állitották fel, és Madarassy László pesti ügyvéd kinevezésével teljessé tették az oktatást. A három évfolyamos jogakadémia szervezését 1863. őszén a Helytartótanácsnak is bejelentették s az 1864. március 31-én 26109. sz. alatt érkezett leirat a szervezést jóváhagyta, azzal az utasítással, hogy a kecskeméti jogakadémia végzett hallgatói a pesti, eperjesi vagy nagyváradi állami vizsgabizottság előtt birói vizsgát tehetnek. 1864-ben elhatározták, hogy külön igazgatót neveznek ki az érettségi előtti és az érettségi utáni osztályok részére, vagyis igazgatásilag szétválasztották a gimnáziumot és a jogi, valamint teológiai előkészitő tanfolyamot. Ez utóbbi azonban 1870-től megszűnt. 1875 - 1924 Az intézmény szervezeti átalakítására és kibővítésére 1875-ben került sor, ui. elrendelték, hogy csak a teljes, négy évfolyamos jog- és államtudományi 17 karok maradhatnak fenn és adhatnak jogi képesítést. * Kecskemét város közgyűlése ezért határozatilag kimondta, hogy a közérdek szempontjából szükségesnek 18 tartja az iskola fenntartását és felajánlotta anyagi hozzájárulását is. * Az átszervezésre vonatkozó javaslatokat a dunamelléki ref. egyházkerület, a kecskeméti ref. egyház és Kecskemét város képviselőiből alakult hármas bizottság állította össze. A javaslat alapján Kecskemét város három tanszék felállítását, vagyis 3 tanár fizetését, a kecskeméti református egyház az intézet fenntartását és 5 tanár fizetését /egyet az egyházkerület költségére/ vállalta, a befolyt tandijak 90 %-ának a 19 ....... terhére. A fenntartók joga volt a tanárok választása, a város tehát 3 tanárt választott és jóváhagyás céljából közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult. A közvetlen felügyeletet - az egyezmény 8. §-a alapján az "akadémiai tanács", vagy ahogy az évkönyvek nevezték,a helybeli jogakadémiai tanács látta el. Tagjai voltak az igazgató és 3 tanár, Kecskemét város 8, az egyházkerület és a helybeli református egyház együttesen 8, három évre választott képviselője. Az elnököt és a jegyzőt a testület maga választotta. Első elnöke Kiss Miklós, Kecskemét város főispánja lett. Az akadémiai tanács, a rendes tanárok közül, három évre választotta az igazgatót, állandó minőségben a könyvtár őrét és a magántanárokat is. A tanács tagja lett, Kecskemét város képviseletében, többek között Bagi László, 20 Hajagos Illés volt polgármesterek és Hornyik János főjegyző. * A közös iskolaszéki kormányzás tehát megszűnt, de a gimnázium és a jogakadémia közötti szoros kapcsolat nem szakadt meg, mert pl. a könyvtárat csak használatilag különítették el, "tulajdoni egységét" fenntartották, hasonlóképpen jártak el a "tápintézettel" a menzával - , melynek szolgáltatásaiban a joghallgatók is részesülhettek. Az iskolai ünnepségek egy részét továbbra is közösen rendezték, és a joghallgatók tagjai lehettek az ének- és zenekarnak, a gyorsíró- és önképzőkörnek.
